LUKÁCS ANDRÁS, SZOBOTA ISTVÁN
Zavaró állomások

A közelmúltban módosított távközlési törvény értelmében július 28-ától telkünk, háztetőnk hirtelen köztulajdonná válhat, amennyiben azt a GSM-rendszerű telefonhálózat szakemberei bázisállomás-telepítésre alkalmasnak találják. A rendelkezés már most - hatályba lépése előtt - komoly felháborodást keltett: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium korábbi minisztere és államtitkára azonnal az Alkotmánybírósághoz fordult. Érvelésükben az alanyi jogok megsértése mellett az egészségvédelem semmibevétele is szerepel. A szakértői vélemények ugyanis jelenleg teljesen megoszlanak a tekintetben, hogy okoz-e bármiféle egészségkárosodást az emberi szervezetben a mobil-hálózat keltette elektromágneses sugárzás.

1979-ben az American Journal of Epidemiologyban jelent meg az a tanulmány, amely ráirányította a közvélemény figyelmét az elektromos készülékek lehetséges káros hatásaira. A tanulmány szerzőinek - később tévesnek bizonyult - megfigyelése szerint azokban a városrészekben, ahol nagyfeszültségű vezetékek húzódtak, gyakoribbak voltak a gyerekkori leukémiás megbetegedések. A tanulmány állításai által elindított vizsgálódások arra az eredményre vezettek, hogy a megfigyelt megbetegedések oka leginkább a környék „adottságaiban” (például légszennyezettség, elhanyagolt lakókörnyezet, egyoldalú táplálkozás) keresendők. Ezek a felfedezések egy fontos és korábban nem vizsgált kérdésre fókuszáltak, miszerint a bennünket körülvevő rádió- és tv-állomások, háztartási készülékek, mobiltelefonok miatt folyamatos - hol kisebb, hol nagyobb - elektromágneses sugárzásnak vagyunk kitéve, úgy, hogy az elektromágneses tér élő szervezetre gyakorolt hatása még csak nem is ismert.
1997-ben a amerikai tudományos akadémia Nemzeti Kutatási Tanácsának beszámolója fordulópontot jelentett a korábbi kutatások összegzésében. A tudományos szervezet 17 évre visszamenőleg 500 ebben a témában megjelent tanulmányt vizsgált meg, és arra a megállapításra jutott, hogy nincsenek az elektromágneses tér rákot, fejlődési rendellenességet vagy tanulási zavarokat okozó hatására utaló kísérleti eredmények. Az elmúlt két évtized tanulmányai tehát nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a háztartási gépek működése során létrejövő elektromágneses tér károsan befolyásolná az egészséget, ugyanakkor arra utaló eredményeket sem produkáltak, hogy a kialakuló elektromágneses térben szervezetünk sejtjei az egészségre ártalmas módon károsodnának - összegezte a bizottság megállapításait Charles F. Stevens professzor, a kaliforniai Howard Hughes Medical Institute kutatója.
A háztartásban alkalmazott gépek által keltett elektromágneses tértől némileg eltérnek a mobiltelefonok és a kapcsolatot megvalósító adók által kisugárzott elektromágneses hullámok, ugyanis míg a háztartásainkban alkalmazott gépek úgynevezett alacsony frekvencián működnek, a mobiltelefonok, rádiók, műholdak a magas frekvenciás mágneses hullámokat használják. Jelenleg 1,2 millió mobiltelefon-használó van Magyarországon. Túróczy György, a Sugárbiológiai Intézet osztályvezetője szerint a vezeték nélküli telefonálást biztosító bázisállomások sugárzása legfeljebb akkor veszélyes az emberi szervezetre, ha „az illető néhány órán keresztül átöleli az antennát, vagy abban a magasságban körbe-körbe sétálgat”. Mint mondja, az intézetet hívók 99 százaléka a bázisállomások veszélyessége után érdeklődik, holott azok gyakorlatilag ártalmatlanok, ugyanis a magyarországi antennatornyok sugárzása negyvenötöde a nyugat-európai normának. Az adóállomás ugyan nagy teljesítménnyel sugároz egy meghatározott irányban, teljesítménye azonban a távolsággal négyzetesen csökken. Emiatt az adó által sugárzott rádióhullámok emberi szervezetre gyakorolt hatása elhanyagolható és nem veszélyes.
Svédországban vagy Finnországban, ahol a mobiltelefonok elterjedtsége közel negyven százalék a lakosság számához viszonyítva, „nem az a probléma, hogy bázisállomást építenek, hanem az a probléma, hogy rossz színűre festik” - mondta Vannai Nándor a Westel 900 Rt. menedzsere. A nagyvárosi környezetben elhelyezkedő bázisállomások hatósugara 300, 500, illetve 1000 méter, „ha pedig most kinézek az ablakon, és három bázisállomást látok, akkor biztos, hogy nem vagyok mind a három állomás hatása alatt, hiszen ezek az antennák az irányítottságukból fakadóan más-más területet látnak el” - hívta fel a figyelmet Vannai Nándor. A szakember szerint a mobil-szolgáltató állomások olyan kis teljesítménnyel működnek, hogy teljesítményük egy nagyságrendbe esik egy háztartási villanyégőével, amelynek a teljesítménye 40, 60, illetve 100 Watt, míg a bázisállomásé 20-40 Watt.
Az Egyesült Államokban közel negyven éve, Magyarországon pedig tíz-tizenöt éve folynak az elektromágneses teret vizsgáló kutatások - tudtuk meg Túróczy Györgytől, a Sugárbiológiai Intézet osztályvezetőjétől. A szakember szerint egy városi lakos ma a 40 évvel ezelőtti elektromágneses sugártér háromszázszorosában él. A megfigyelések jelenleg is döntően a bázisállomások telepítése és a kézi telefonok használatának területén folynak. A GSM-rendszerhez hasonlóan elektromágneses sugárzást bocsátanak ki egyébként a rádió- és a televíziótornyok is, vagy például az a számítógép-monitor, amelyhez nagyjából fél méteres távolságban ül az ember. A kézi-, vagy mobiltelefon használatával kapcsolatban azonban már egészen más a helyzet, a fejhez szorított készülék ugyanis direkt módon „sugározza” be az agyat. Az adóantenna és a mobiltelefon sugárzása között leginkább az a különbség, hogy míg az előbbi állandó elektromágneses teret gerjeszt, addig az utóbbi csak akkor, amikor éppen használatban van. Svéd-norvég vizsgálatok bizonyítják, hogy a mobilhasználat mennyiségével egyenes arányban nő a fejfájások száma. Az effajta kutatások azonban a szakember szerint csakis részeredménynek tekinthetők, mivel átfogó és hiteles adatok megszerzéséhez még nem telt el elegendő idő - érvel Túróczy.
Kalas György, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület jogtanácsosa szerint a szakértői vélemények sokszor meglehetősen egyoldalúak, már csak azért is, mivel a mobilszolgáltatóknak is ők végzik a felméréseket. A jogi képviselő egyéb tanulmányokra hivatkozva úgy érvelt, hogy a vizsgált térben a sugárzások összeadódnak, ezért először a háttérsugárzást kell ismerni, az erről szóló információ azonban sokszor titkos, vagy nehezen hozzáférhető.
A bázisállomások telepítéséről Kalas csak annyit mondott: „Az ember nem kísérleti nyúl: betelepítjük az adóállomás antennáját, aztán ha néhány év múlva baj történik, akkor kivesszük, mondván, bocs, ez nem jött be.” Természetesen ezeket az amúgy nem túl esztétikus antenna-tornyokat külterületre is lehetne építeni, csak az lényegesen költségesebb. Felmerül a kérdés, hogy vajon az olcsóság határozza-e meg a közérdeket. Az emberek - Kalas szerint - félnek a sugárzástól, ezért a bázisállomás körüli telkek, ingatlanok értékcsökkentté válnak. Nem úgy a templomok tornyai, amelyek a bázisállomást telepítő szakemberek szerint kitűnő otthonul szolgálhatnának egy-egy antennának. Nyugaton ugyan az egyházak elzárkóznak az efféle erősen gazdasági jellegű együttműködéstől, Magyarországon azonban éppen most van kiforróban egy ilyen célzatú szerződés megkötése az egyik mobil-szolgáltató és a katolikus egyház között - nyilatkozta a szakember.
Jelenleg az emberi szervezetre való veszélyessége szempontjából két aspektusból vizsgálják a mobilhálózat keltette elektromágneses sugárzás hatásait. Az egyik megközelítés a sugárzás okozta felmelegedés káros hatásait vizsgálja, a másik - amely még csak most kezd komolyabb eredményeket produkálni - azt kutatja, okoz-e a sugárzás genetikai változásokat. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az Elektromágneses tér és a közegészség című tavaly májusi jelentése szerint az általuk végzett kísérletek ezt nem támasztják alá. Ezzel a megállapítással azonos következtetésre jutott az Egyesült Királyság Nemzeti Sugárvédelmi Tanácsa (NRPB) is ez év májusában, kijelentve, hogy „nincs egyértelmű bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy a mobiltelefonoktól származó sugárzások rákos megbetegedéseket okoznának”.
Túróczy szerint beszélgetés közben a fej által elnyelt sugárzás a fizika törvényeinek megfelelően felmelegedést okoz a készülék felöli oldalon. A készülékek teljesítménye ezért úgy van szabályozva, hogy hosszabb beszélgetés esetében is a felmelegedés mindöszsze néhány tized fok legyen. Az Egyesült Királyság Nemzeti Sugárvédelmi Tanácsának megállapítása szerint ez a hőmérsékleti hatás nem ártalmas az egészségre, hiszen a test természetes hőmérsékleti ingadozása napi átlagban szintén eléri ezt az értéket.
Az Egyesült Államokban 1949-ben jelent meg az első mobiltelefon-szolgáltató társaság - hívja fel a figyelmet a westeles Vannai Nándor -, a nyugati világban tehát komolyabb múltra tekint vissza a mobiltelefónia, nálunk ezzel szemben robbanásszerűen terjedt el a vezeték nélküli távközlés, így a közvélemény aggódása az újszerűségben is keresendő.