SZLAZSÁNSZKY FERENC
Kellünk vagy nem kellünk

„Az agrárgazdaságban olyan katasztrofális helyzet alakult ki, amelynek következtében akár az 1991. évi vagyon- és tőkevesztést meghaladó károkat is elszenvedhet az ágazat. A válság megfékezése nélkül felgyorsul a vidék elnyomorodása” - írja Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek címzett levelében. A MOSZ szerint az elmúlt hetekben keletkezett ár- és belvízkár, valamint a termelőket sújtó plusz kiadások mértéke országos szinten meghaladja a harmincmilliárd forintot. Farkas Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a Heteknek elmondta: a kárvallott gazdálkodók teljes mértékű kártalanítása még egy gazdag nyugati országban sem volna kivitelezhető. Értesüléseink szerint a szaktárca működésével elégedetlen gazdálkodók a közeljövőben több demonstrációra készülnek.

Szerencsés szövetkezetek: van mit aratni. Sokkterápia    Fotók: MTI

„Tönkremegyünk? Kit érdekel, hiszen az a lényeg évek óta, hogy a szövetkezetek menjenek tönkre. Ehhez most kapóra jött az árvíz és a belvíz” - mondta apatikusan lapunknak Császár Lajos, a mezőtárkányi termelőszövetkezet főmérnöke.
Tiszanánán három nap alatt 265 milliméter eső esett, ez az éves mennyiség háromnegyede. A szántóterületek nagy része jelenleg is víz alatt áll. „Nálunk nem lesz aratás” - nyilatkozta a Heteknek elkeseredve Zsutai Károly, a helyi szövetkezet elnöke. A társaság eddigi vesztesége 93 millió forint. Az elnök szerint külső segítség nélkül nem tudnak talpra állni, az eddigi hivatalos nyilatkozatok alapján viszont úgy véli, problémájukkal teljesen magukra maradnak. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek a kártalanítás elmaradása esetén, így válaszolt: „Elmegyünk munkanélküli segélyre.” Zsutai támogatni fogja a tervezett agrárdemonstrációt, mert legalább azt szeretné elérni, hogy a felelős vezetők ismerjék el a mezőgazdaság súlyos gondjait. „Ha a Postabank konszolidációjára jutott 150 milliárd, akkor az agráriumra is kellene jutnia 80 milliárdnak” - tette hozzá.
Heves megyében a terület 80 százaléka vízzel borított. A 36 gazdaság adatai alapján összesített felmérés szerint a most látható kár a társasvállalkozásoknál 1,4 milliárd forint, a kistermelőket és az adatokat nem szolgáltató vállalkozásokat ért veszteségekkel együtt 2,2 milliárd forint. Ez akkora összeg, amelyet a megye mezőgazdasága nem visel el.

 
Orosz Sándor                     Farkas Sándor

Lapunk úgy értesült, hogy a szakminisztérium még a károk felmérését sem kezdte el. Katona György, a Heves megyei Agrár-érdekvédelmi Szövetség elnöke szerint „a kormányzat profi szinten tevékenykedik a gondok megoldásának hirdetésében, azonban a végrehajtásokra amatőr módon sem kerül sor. Minden bombát hatástalanítanak, azonban ezek utólag felrobbannak. Mindenki tartozik mindenkinek, és ez a körbetartozás előbb-utóbb összeomláshoz vezet.”
A földművelésügyi tárcával szemben kialakult bizalmatlanságot jól jellemzi a Heves megyei téeszelnökök elhatározása, mely szerint légifelvételeket készíttetnek a vízborította tájakról, hogy „a helyzet normalizálódása után ne lehessen letagadni, hogy volt víz”.
A váratlanul jött ár- és belvíz csak betetőzése az őszi, téli és tavaszi rendkívüli időjárás okozta károknak, valamint azoknak az intézkedéseknek, amelyek a mezőgazdaság egyes szereplőit megkülönböztették, a támogatásokból kizárták, a meghirdetett beruházási támogatásokat leállították. „Ez a víz eldöntötte a sorsunkat: nem kellünk” - mondta Tari József, a mezőszemerei téesz elnöke. A legnagyobb baj az, hogy az emberek nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak a gazdaságokat ért károk megtérítéséhez, az újrakezdéshez, a továbbélés megszervezéséhez.
Kósa Gyula, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szervezete (Metész) elnöke úgy látja: a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike „átverte a népet, a jelenlegi FVM is elkötelezte magát a nyugati érdekeltségű kereskedőknek”. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar árut nem veszik át a felvásárlók - mondta a Heteknek Kósa. A Metész egyébként nem tétlenkedik: a barackosát a tévékamerák előtt kivágó Fenyvesi Tibor szervezésében pénteken a Parlament épülete előtt rendeztek tiltakozó megmozdulást.
Kósa szerint szabályozni kellene a piacot, mert a jelenlegi liberális import esélytelenné teszi a hazai termelőket, akik nem képesek versenyezni sem az „agyontámogatott nyugati termékekkel, sem a rendkívül olcsó balkáni áruval”.
Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke szerint 1999 mezőgazdasági szempontból nem az Európai Unióhoz történő közeledés éve, ugyanakkor az ország élelmezéséhez szükséges gabona, takarmány, zöldség és gyümölcs a természeti csapások ellenére is megtermett, ezért a „civilben” gyakorló téeszelnök nem számít jelentős áremelésre. Farkas szerint a Torgyán József által a mezőgazdaság fejlesztésére kért 413 milliárd forint „nem minden esetben kerülne a legmegfelelőbb kezekbe”, ezért először a pontos célokat kellene meghatározni. Farkas egyébként önmagában reálisnak, a költségvetési lehetőségekhez viszonyítva azonban irreálisnak tartja a nevezett összeget.
Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke nagyon súlyosnak tartja az ágazat helyzetét. „Másfél évtizede tart a romló folyamat, amit a rendszerváltáskor elvesztett nemzetközi kapcsolatok és piacok hiánya még jobban felerősít” - mondta lapunknak. Az alelnök szerint ebből az időszakból egy pozitívumot emelhetünk ki: 1997-ben a Nemzeti Agrár Kerekasztal megállapodott abban, hogy a mezőgazdaságot fejleszteni kell, és ez a mindenkori kormány dolga. A parlament akkor ezt törvényben is rögzítette. Munkája kezdetén ugyan Torgyán József is az említett megállapodás és törvény végrehajtása mellett kötelezte el magát - sőt azt mondta: ez csak a minimum -, ennek ellenére az idei költségvetésben az ágazatnak szánt pénzek nem érték el a törvényben foglalt minimumot sem. „Igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy a tárca rosszul működik” - összegezte véleményét Orosz Sándor.