Vissza a tartalomjegyzékhez

PAPP LEVENTE
Új kihívások előtt az EU

Romano Prodi, az Európai Unió újdonsült elnöke öszszeállította az unió új kormányát, amellyel az EU Brüsszelből történő kormányzását kívánja végezni. Prodi célja, hogy az előzőnél populárisabb bizottságot hozzon létre, amellyel az unió csúcsszervezetének munkája nem olyan átláthatatlan, mint a pénzügyi visszaélések miatt együttesen lemondani kényszerült Jacques Santer vezette csapaté volt.

Az elődök hibájából tanulva Prodi kikötötte, hogy a húsz komisszár mindegyike külön felkérés esetén köteles lemondani, ugyanis a Santer vezette bizottság a pénzügyi visszaélésekben leginkább érintett Edit Cresson makacssága miatt együttesen kényszerült távozni. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az EU öt legnagyobb állama: a francia, a német, az olasz, a spanyol és a brit két-két képviselőt, a többi állam egy-egy megbízottját küldte el az Európa Bizottságba. Prodi igyekszik elérni, hogy az új vezetőség tagjai ne kormányzóként, hanem inkább miniszterként igazgassák Európa ügyeit, ezért a vezető tisztségviselők kontrolljára nagyobb hangsúlyt kívánnak tenni.
Az elnök és a bizottság tényleges működéséhez azonban szükséges az Európa Parlament jóváhagyása. Az Európa Parlament élére egyébként 17 év után ismét egy hölgy, a francia kereszténydemokrata Nicole Fontain került. Prodi bízik abban, hogy ő és emberei átmennek a szűrőn, ez azonban korántsem egyértelmű. „Egyáltalán nem vagyunk elragadtatva - nyilatkozta Robert Fitzhenry, az Európa Parlament szóvivője -, ez a bizottság és munkaprogramja alapos kivizsgálásnak lesz alávetve.”
Prodi személyével kapcsolatban egyébként az utóbbi időben sok pletyka terjedt el, miszerint az olasz exminiszterelnök múltja korántsem olyan makulátlan, mint az az unió vezető államainak ajánlásából feltételezhető lenne.
Ami a munkatervet illeti, rengeteg feladat előtt áll az újonnan alakult szervezet. Az unió gazdasági stabilitásának és versenyképességének megteremtése, az euró stabilizációja, az USA-val való kereskedelmi háborúk feloldása, a keleti bővítés előkészítése és nem utolsó sorban az utóbbi időkben megtépázott bizalom visszaszerzése olyan feladatok, amelyek mind a bizottságra várnak.
Az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolat mindeközben meglehetősen elmérgesedett, olyannyira, hogy az USA komoly szankciók bevezetését tervezte az unióval szemben. Először a banánháború, majd a növekedési hormonnal kezelt amerikai húsáruk európai behozatalának tilalma borzolta fel a kedélyeket. A héten előrelépés történt, ugyanis az unió mezőgazdasági miniszterei megállapodást kötöttek az USA-val, amelyben mindkét fél számára megnyugtató módon átértékelik a húsáruk európai exportjának és importjának szabályozását.
Az Európa Bizottság e hét kedden tett bejelentése alapján a keleti bővítés jegyében tíz kelet-európai tagjelölt - köztük hazánk is - környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra 1,04 milliárd, mezőgazdasági célokra 0,52 milliárd eurót kap 2000 és 2006 között. Magyarország az össztámogatás körülbelül 8-10 százalékát veheti át.