Nyaranta mind többször tapasztalhatjuk, hogy a mérsékelt égövi országok éghajlata
szubtrópusi jegyeket mutat. Emiatt hazánkban is mind többen vásárolnak légkondicionáló
berendezéssel felszerelt autót.
A globális felmelegedés egyik lehetséges „bűnbakja” a hűtéstechnikában és a
dezodorokban 1990-ig használt freon gáz. Ez elszabadulva és a sztratoszférába jutva
erősen gátolja a napból érkező infravörös sugárzás földfelszínről való
viszszaverődését. Nincsenek pontos adatok arról, hogy alkalmazásának kezdete, 1930
óta menynyi gáz jutott a felső légkörbe, de egy biztos: a freonmolekula hővisszatartó
hatása 16 ezerszer nagyobb, mint a légkörben ugyancsak előforduló széndioxid-molekuláé.
Az előzmények után térjünk rá cikkünk fő témájára, az autóklímára. Amerikában
már a 20-as években rájöttek arra, hogy a munkások termelékenysége növekszik a légkondicionált
üzemekben. A legújabb kutatások szerint, ha egy jármű belsejében 25-ről 35 °C-ra növekszik
a hőmérséklet, az a vezetőben akkora koncentrációcsökkenést okoz, mintha 5 ezrelékes
volna a véralkoholszintje. Ilyen melegben a bágyadtság és az izzadás jobban leköti a
figyelmet, mint a közlekedési szituáció, hamarabb fárad el a söfőr. Nem véletlen a
déli sziesztázás évezredes szokása a forró égövi országokban.
Az egyre jobban döntött és nagyobb felületű szélvédőüvegeknek köszönhetően a
kocsiszekrény hőfelvétele lényegesen nagyobb a hőleadásánál, feltekert oldalüvegek
esetén nyáron a belső hőmérséklet elérheti a 60-70 °C-ot is, ezért még rövid időre
sem szabad tűző napon az autóban hagyni gyermeket vagy állatot. Klíma nélküli autókban
a meleg elleni védekezés módja az oldalüvegek letekerése, a belső-, vagy pótventilátor
működtetése, de az ideálisnál nagyobb légsebesség sokaknál fejfájást és szemszárazságot
okoz. Huzat érzékelésünk a hőmérséklettől függ, minél hűvösebb van, annál
kisebb légmozgást viselünk el: 28 °C-on 0,7 méter, de 18 °C-on már csak 0,1 méter/másodperc
szélsebesség a jó komfortérzet határa.
Hogy kevesebb legyen a forrófejű vezető, Izraelben minden személyautóban kötelezővé
tették a légkondicionáló berendezést. Az USA-ban az új autók 95 százaléka kerül
így forgalomba, Európában az arány 25 százalékos. A nyár közeledtével sok márkakereskedő
csábítja az autóvásárlókat ajándék klímaberendezéssel. Az utólagos beszerelés
350-400 ezer forintba kerül, ha automata klímát szeretnénk, tegyünk még hozzá
100-150 ezer forintot. Ezek a berendezések a gyárival azonos minőségűek, hisz az
Alez, Diavia, Cliautó és Mitchell márkák mint gyári beszállítók vannak jelen a
piacon. Magyarországon ez évente körülbelül 4000 beszerelést jelent.
A klímaberendezés lelke - ahogy a háztartási hűtőszekrényekben is - a
kompresszor, melyet a gépjármű motorja ékszíjon keresztül hajt. A hideget nem adják
ingyen, a légkondi működtetésekor 5-10 százalékkal emelkedik az üzemanyagfogyasztás,
és csökken a motor teljesítménye. Ezért - kisebb teljesítményű autóknál - előzéskor,
gyorsításkor a motorvezérlő elektronika lekapcsolja a kompresszort. Időnként télen
is kapcsoljuk be a légkondicionálónkat karbantartó célzattal, mert így akadályozhatjuk
meg, hogy a rendszerben lévő tömítések kiszáradjanak, és elillanjon a hűtőközeg.
E berendezéseknek további előnyeik is vannak: levegőszárító hatásuk miatt csökkentik
a hőérzetet, és elfelejthetjük a párás szélvédőket is. Az utastérbe befúvott
levegőt megszűrik a virágportól, koromszemcséktől és a kellemetlen szagoktól. Ezt
részecske- és aktívszénszűrővel érik el, melyeket fajtájuktól függően 30-100
ezer kilométerenként kell cserélnünk. Ha valaki ennek ellenére prüszköl vagy náthás
lesz a hűtött autóban, annak két oka lehet: vagy túl nagy a temperált és a külső
levegő hőmérséklet különbsége, vagy az elpárologtatott nedvesség miatt a levegőcsatornákban
elszaporodtak a baktériumok. Ez ellen egy speciális mikrobaölő spray-t ajánlott befújni
a szellőzőrendszerbe.