Az amerikai vádakra válaszként Kína leszögezte: a kínai tudósok már évekkel
ezelőtt neutronbombát állítottak elő független kutatás eredményeként -
jelentette a The Washington Post című amerikai napilap. A védekezésre azt követően
került sor, hogy az Egyesült Államok kongresszusának különbizottsága, Christopher
Cox képviselővel az élen, Kínát katonai kémkedéssel vádolta meg.
Zsao Kvizheng kínai kormányzati szóvivő minden korábbi tájékoztatásnál részletesebben
beszélt Kína nukleáris programjáról, többek között miniatűr nukleáris fegyverek
kifejlesztéséről, tengeralattjárókkal szemben felhasználható mikrohullám-technológia
kifejlesztéséről, a viharokban történő rakétakilövési technikáról, valamint a
neutronbomba kifejlesztéséről. Zsao leszögezte, hogy a kínai tudósok saját maguk
fejlesztették ki a neutronbombát, az amerikai kutatásokkal párhuzamosan.
Kína tizenegy évvel ezelőtt robbantotta első neutronbombáját, ezt a nemzetközi közösség
szorosan figyelemmel kísérte. A pekingi titkolózásnak megfelelően azonban hivatalos közleményekre
nem került sor.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajlott nukleáris fegyverkezési
versenyt látva „Kínának nem volt más választása, minthogy nukleáris fegyvereket
fejlesszen ki, eljutva ilyen módon a neutronbomba előállításáig és a nukleáris
fegyverek miniatürizálásáig” - mondta Zsao. A kínai jelentés cáfolta azt, hogy
a kínai tudósok amerikai kormányzati laborokban tett látogatásaik során titkos
információkat loptak volna el. Zsao a vádakat „teljesen abszurdnak” és „rasszistának”
bélyegezte, mivel azok azt a látszatot keltik, mintha a kínaiak képtelenek lettek
volna arra, hogy a fejlett haditechnikát lopás nélkül kifejlesszék: „A kínaiak nem
lehetnek olyan okosak, mint az amerikaiak, így biztosan ellopták a haditechnikát.”
Válaszul arra a kérdésre, hogy a Cox-jelentés kapcsolatban állhat-e azzal, hogy május
7-én a NATO a jugoszláviai kínai nagykövetséget lebombázta, Zsao kijelentette, hogy
a kettő között nincs kapcsolat. Ugyanakkor felkérte az amerikai felet arra, hogy adjon
világos magyarázatot a bombázásra. Annak a valószínűsége, hogy a bombázás véletlenül
történt, Zsao szerint szinte lehetetlen. A támadásnak három kínai újságíró esett
áldozatul és több mint húsz diplomata megsérült, az amerikai-kínai kapcsolatok
pedig évtizedek óta a legmélyebb pontra süllyedtek. Kína azóta is felfüggesztve
tartja az Egyesült Államokkal a kereskedelmi, az emberi jogokkal és más témákkal
kapcsolatos párbeszédet.
A neutronbomba
A neutronbomba egy kis (egy-tíz megatonnás) hidrogénbomba, melyről hiányzik
a külső urániumborítás. Az átlagos hidrogénbombán található urániumborítás a
kialakuló neutronokat megállítja, ezzel tovább növeli a bomba robbanóerejét. A
neutronbombából azonban a neutronok kiáradnak, ezek több száz méteres körzetben
minden élőlényt elpusztítanak. A neutronok, a robbanásnál termelődő röntgensugarakkal
ellentétben vastag beton és fém védelmi falakon is áthatolnak. A legtöbb szakértő
megegyezik abban, hogy a neutronbomba robbanásának következtében az épületek sértetlenek
maradnak, csak az élőlények pusztulnak el a bomba hatókörében.