A rendkívüli esőzések eddig az ország 13 megyéjében 203 települést érintettek,
s legalább 13 ezer 386 épület 34 ezer 779 lakójának élete került veszélybe; az épületekben
eddig keletkezett kár becslések szerint meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Lapzártánkig
a Polgári Védelem segítségével 1264 épületből 3725 embert telepítettek ki. Az
országban 258 ház dőlt össze, illetve vált lakhatatlanná a heves esőzések következtében.
Legsúlyosabb a helyzet Heves megyében, ahol a víz - lapzártánkig legalább -
nyolcvankét házat mosott el. A megyében 73 település szenvedett kárt valamilyen mértékben,
a közvetlenül veszélyeztetett lakosok száma 4800, a vízzel elöntött épületek száma
4900, s 429 épületből 1750 lakót telepítettek ki. A rendkívüli károk felszámolásában,
az emberi élet- és vagyonmentésben a Magyar Honvédség állományából öt katonai
szervezettől, hat helyszínen 231 katona 33 technikai eszközzel vesz részt. A
munkacsoportok Nagykáta körzetében, illetve Heves megye leginkább veszélyeztetett területein
alapvetően a homokzsákok töltését, megerősítését, illetve a vízelterelési munkálatokat
végzik.
Az alföldi települések sincsenek jobb helyzetben. A földeken áll a víz, nem lehet
dolgozni. Szomorú látvány: dolgos kezű parasztok kimennek a földjükre megnézni, mit
okozott a vihar, és a bevetett földeken térdig ér a víz. A Kalocsa körüli földeken
a híres pirospaprika vízirózsába ment át, míg a kukorica úgy tesz, mintha délutáni
szunyókálásra készülne. A gyümölcsfákról az eső és a szél leveri a termést, míg
a fennmaradottak a különböző kártevőknek és kórokozóknak vannak kitéve, mivel a
kistermelők és magánemberek nem tudják permetezni földjeiket azoknak megközelíthetetlensége
miatt, a repülős permetezés anyagi és technikai okok miatt pedig nem jöhet szóba. A
földeknek még száraz, napos idő esetén is néhány nap száradásra van szükségük
ahhoz, hogy egyáltalán elérhetőek legyenek.
Az 1999-ben eddig bekövetkezett katasztrófák elhárítására a központi költségvetés
tartalékaiból 15 milliárd forintot, az egyes tárcák saját költségvetésükből
pedig további 15-16 milliárd fordítottak.
A szélsőséges időjárás politikai viharokat is kavart. Orbán Viktor miniszterelnök
szerdai rádióinterjújában kijelentette: Elő kell teremteni a pénzt a vízkárok enyhítésére.
Magyarország elég erős ahhoz, hogy egyetlen polgárának se kelljen fedél nélkül
maradnia - hangsúlyozta. A miniszterelnök álláspontja szerint az emberek joggal várják
el, hogy a kormány mellett a biztosítók is vegyenek részt a károk enyhítésében. Úgy
látja: egyértelműen viharkárokról, és nem belvízről van szó. A kormányfő egyes
biztosítótársaságok magatartása kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik
legnagyobb hasznot felmutató ágazatban tevékenykedő cégek úgy tegyenek, mintha semmi
közük sem lenne az országhoz.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy felkérte a belügyminisztert annak összegzésére,
hogy a kialakult helyzet kapcsán mit mulasztott az előző, illetve a mostani kormány,
továbbá az önkormányzatok és maguk a károsultak.
Az SZDSZ szerint a kormány cselekvőképességét nagy mértékben akadályozza, hogy a
kormányzaton belül nem világosak a felelősségi viszonyok, illetve hatáskörök és a
katasztrófa-elhárítással kapcsolatos feladatok nem egy kézben összpontosulnak. Az
SZDSZ csütörtökön felszólította a kormányt, hogy támogassa az önkormányzatokat,
hogy a kárelhárítás magas költségeit ne más, létfontosságú területeikről
elvont pénzekből legyenek kénytelenek finanszírozni. Lamperth Mónika MSZP-alelnök, a
Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke szerint „Orbán Viktor nem azt teszi, ami
a dolga lenne ebben a helyzetben… a kormányfő tettek helyett csak jól hangzó
kijelentésekkel él, és biztosítókat »szólongat«”. (Hetek - MTI)