MUNKATÁRSUNKTÓL
Karkötő vagy tébécé

Nem csoda, ha a Nyugat szükségét érzi az orosz börtönreformnak, hiszen Oroszország a világon első helyen áll a százezer lakosra jutó elítéltek számát tekintve. A Szolzsenyicin-művekből ismert elszomorító, embertelen börtönállapotok nem sokat javultak a Szovjetunió széthullása óta. A 985 ítéletvégrehajtó intézményben jelenleg több mint egymillióan várják büntetésük leteltét. A rabokat lehangoló körülmények fogadják a túlzsúfolt börtönökben: a priccseken két-három váltásban alszanak, sokan pedig, akik egészségesen kerülnek be az ítélet-végrehajtás helyére, betegségekkel terhelten kerülnek ki onnan. Ezek közül a legelterjedtebb és egyik legveszélyesebb a tuberkulózis, melynek egy gyógyszereknek ellenálló válfaja gyötri újabban az orosz börtönök lakóit. „Gyakorlatilag mindenki, aki bejut, megkapja a tébécét” - állítja egy amerikai szakértő.

A börtönből bizonytalan a visszaút    Fotó: Kommerszant

A cárizmus idején csak népek börtöneként emlegetett Oroszországról úgy tartják: minden második polgár börtönviselt, és minden harmadik őrzött már rabokat. Jól ismert tény, hogy az effajta rendszer hatása épp ellentétes a céljával: ahelyett, hogy jó útra terelné az elítélteket, újabbakat nevel. Mégsem önszántából határozott most úgy az orosz vezetés, hogy megváltoztatja a fogva tartás rendjét. Aligha kezdtek volna hozzá a reformok tervezéséhez, ha nem fenyegetné az országot az Európa Tanácsból való kizárás réme. Az ET követeli a halálbüntetés eltörlését és azt, hogy az orosz börtönök állapotát igazítsák az európai normákhoz.
A büntetés-végrehajtási rendszert javítótelepek, vizsgálati elkülönítők és fiatalkorúak számára fenntartott nevelőtelepek alkotják. A moszkvai Kommerszant szerint az ország egyes részein a túltelítettség eléri a 410 százalékot. Az alvást csak többszöri váltással tudják megoldani, a „legmenőbb” helynek a kisablakhoz közeli ágy számít.
Minden negyedik foglyot szándékos emberölés vagy súlyos testi sértés miatt ítélték el, minden ötödik vett részt rablótámadásban, nemi erőszakban. A büntetés-végrehajtó intézmények nyomorúságos anyagi körülményeket tudnak csak biztosítani: néhányuk bevallottan szükségállapotban van, míg más helyek „csupán” alkalmatlanok az üzemeltetésre. A szakértők szerint ennyi foglyot a fejlett országok sem tudnának megfelelően elhelyezni. Az elítéltek egyharmada fiatalabb huszonöt évesnél, mintegy harmincezer alkohol- és drogfüggő kötelezett a gyógyíttatásra. Több mint százezren betegedtek meg eddig tuberkulózisban.
A világ egyik legrégebbi járványa újult erővel támad. Ma egész Oroszországot fenyegeti ez a betegség, és különösen a börtönöket. A számadatok annál is riasztóbbak, mivel a börtönviseltek negyedéről rendszerint kiderül, hogy ártatlanul ítélték el őket. „Ha nem sikerül megfékezni a tébécét a világnak ezen a tájékán, el fogja árasztani Nyugat-Európát is” - figyelmeztetnek az egészségügyi szakemberek.
Az ok a betegség természetében keresendő: a tuberkulózis a levegőn keresztül terjed, és egyszerűen a fertőzött személy közelében állva meg lehet kapni. A múlt ősszel egy ukrán kivándorló olyan utasok tucatjait fertőzte meg, akik vele együtt repültek a Párizs-New York járaton - írja a Newsweek. Hogy még bonyolultabb legyen a kép, az ukrán a betegség gyógyszereknek ellenálló változatát hordozta.
Minden évben 300 ezren szabadulnak az orosz börtönökből, s el lehet képzelni, milyen hatással lehet ez az országra, ha hinni lehet azoknak, akik szerint minden elítélt megkapja a tébécét. Várható, hogy a helyzet tovább romlik, hiszen a kormány amnesztiarendeletet fogadott el nemrég. Ez azt jelenti, hogy közel 90 ezer frissen szabadult lép ki az orosz utcákra a nyáron, a turistaidény kellős közepén. Egyharmaduk minden bizonnyal a kórokozó gyógyszerekkel kezelhetetlen változatát hordozza…
A helyzetet nagyban nehezíti az orosz büszkeség. Részben ez az oka ugyanis annak, hogy Oroszország nem akar az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak az úgynevezett DOTS-programjához csatlakozni. Az oroszok szerint a DOTS a harmadik világ számára készült program, egyszerűsített rendszer a szegény országok részére. A szovjet idők kitermelte felsőbbrendűségi érzésnek ez a tény nem kedvez.
Pedig Kemerovóban a DOTS-módszer már bizonyította életképességét. 1995-ben vezették be az eljárást. Hat-nyolc hónapon át alkalmaztak antibiotikum-kezelést, a nővérek ellenőrizték a betegek gyógyszerszedését. Amikor elkezdték a programot, Kemerovóban évente 400 rab hunyt el tuberkulózisban, míg mára ez a szám húszra csökkent.
Miközben az orosz kormány szeretné tehermentesíteni a börtönöket, a közvélemény még szigorúbb büntetéseket követel. Úgy látszik, a reformok ideje mindenképpen elközelített. Az Európa Tanács ajánlásait szem előtt tartva az orosz igazságügyi minisztérium több mint száz pontos reformja azokat a módszereket részesíti előnyben a büntetés-végrehajtó helyeken, amelyek „meggyőzik az elítélteket, és elősegítik az engedelmes magaviseletet”. Lelki tehermentesítő kabineteket akarnak alapítani, és biztosítani akarják a foglyok képzését is.
Az elítéltek a reform szerint maradhatnának abban a körzetben, amelyben a büntetés letöltésének megkezdése előtt is éltek, hogy családjuktól ne szakítsák el őket. Munkájukért megfelelő bérezést ígér az igazságügyi minisztérium.
A reformtervezetnek máris akadtak kritikusai. Vannak, akik inkább az angol „karkötős” módszert részesítenék előnyben. Ennek lényege, hogy a foglyot házi őrizetben tartják, miközben csuklóján olyan különleges karkötőt visel, melynek segítségével a rendőrség állandóan ellenőrizheti az elítélt tartózkodási helyét.
Mások inkább a megelőzés és a börtönbe zárást mellőző büntetés mellett törnek lándzsát. Az oroszok még emlékeznek arra az időre, amikor az egész ország börtön volt. Mindenki mindenkit figyelt és őrzött. Ettől viszont még nem volt kevesebb sem a gyilkosság, sem a többi fajsúlyos bűntett.