DEBRECZENY RÉKA
Késik az újjáépítés

Már több hete véget ért a bombázás Szerbiában, de még mindig nem látható sem a menekültek helyzetének rendezése, sem az újjáépítés körvonalai a Balkánon. A térség vezető politikusai pedig már kifejezték elégedetlenségüket a Nyugat által finanszírozott helyreállítás ütemével kapcsolatban. A munka elindításához még számos akadályt le kell küzdeni - vélik a térségben érdekelt köztisztviselők és üzletemberek.

Az albán elnök különmegbízottja mellett a szerb kormány egyik minisztere is panaszkodik az ENSZ-re, hogy a szervezet nem küldött elegendő embert az egyre sürgetőbb problémák kezelésére. Az újjáépítésben az ENSZ a közigazgatás helyreállításáért, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a humanitárius segélyek szétosztásáért felel, így a rekonstrukció finanszírozása az Európai Unió feladata. A Financial Times szerint az EU soros elnökségét betöltő Finnországnak az első nagy „fejfájása” megtalálni az embereket és a pénzt a koszovói újjáépítési tervhez, majd ugyanilyen kihívást jelent az egész balkáni térség számára készülő stabilizációs terv megvalósítása.
A The Wall Street Journal Europe által szervezett üzletember- és köztisztviselői találkozón résztvevők elsősorban a térség demokratizálását és a jogrend visszaállításának szükségességét hangsúlyozták, melyek nélkül a térségre költött pénzek a korrupt balkáni kormánytisztviselők zsebében tűnnek el. A munka nagy részét a magánszektornak kell elvégezni, egy fillérnek sem szabad a kormányok kezébe kerülnie - hangoztatta a bolgár miniszterelnök-helyettes. Egy német befektetési cég képviselője szerint a külföldi segítség keretében hiteleket és szaktudást kell biztosítani az agrár szektor és a kisvállalkozók számára Koszovóban, illetve támogatni kell a kereskedelmi bankok fejlesztését. Ez ugyanis lendületet adna a piacgazdaság kialakításának. A nagyobb és hosszabb távú infrastrukturális projektekhez viszont a Nyugat tud külföldi befektetőket csalogatni úgy, hogy saját maga vállal garanciát a projektekért. „Mindnyájan égünk a vágytól, hogy befektethessünk Jugoszláviában” - vallja egy üzletember, aki mintegy 10 befektetési lehetőséget szemelt ki magának. De a szándék kevés, mert számos apró, nem elhanyagolható akadályt is le kell küzdenie a nemzetközi közösségnek. A helyi állapotokat jól példázza, hogy Macedónia legnagyobb sörgyárának vezetője többek között arról panaszkodott, hogy a koszovói határon a Koszovói Felszabadítási Hadsereg határőrei 700 márka vámot kérnek el minden egyes teherautó után, ami jelentősen kurtítja a profitot.
Az újjáépítésben érdekeltek - újabban - abban is egyetértenek, hogy Milosevics ide vagy oda, Szerbiát nem lehet kihagyni az újjáépítési tervből. A Balkán déli része ugyanis egységes piacot képez, amelynek központja Szerbia. Egy Szerbiában befektetni szándékozó cégvezető szerint, ha a Jugoszláviával szomszédos országokban hirtelen elkezdene emelkedni az életszínvonal, Milosevics nem tudna az ország élén maradni. Egyelőre a különbségek nem nagyok: míg Szerbiában 250 márka, Macedóniában 300 márka az átlagfizetés.