SEBESTYÉN ISTVÁN
Hidegvérrel gyilkoló fiatalok
A bűnelkövetők új nemzedéke jelent meg Magyarországon. Míg korábban a nézeteltéréseket „mindöszsze” egy veréssel intézték el a fiatal bűnözök egymás között, addig ma már egyre kegyetlenebbül tesznek pontot a vitás kérdésekre: gyakorta kegyetlenül kivégzik a gyengébbet. Szakértők szerint a fiatalok feszültségmegoldó eszközei között egyre nagyobb szerepet kap az agresszivitás.
Elfogták a 16 éves fiú gyilkosát. Sokkoló tények Fotó: MTIA rendőrség elfogta annak a 16 éves fiúnak a feltételezett gyilkosait, akit tavaly novemberben lőttek le az újpesti Duna-part közelében. A fiút - akit a sajtó többször drogkereskedőként említett - a korábbi találgatásokkal ellentétben nem a kábítószer, hanem egy párezer forintos autós rádiómagnó körüli vita miatt lőtték le. Az autós rádiómagnót a 16 éves A. András adta el a gyilkosság egyik gyanúsítottjának, akinek több kifogása is volt az áruval kapcsolatban. Emiatt „kisebb” nézeteltérés alakult ki közöttük, ami végül A. András hidegvérrel való meggyilkolásáig fajult. Hét hónapos nyomozás vezette el a rendőröket a három feltételezett elkövetőhöz, akik közül az egyik felnőtt, a másik kettő pedig fiatalkorú. A fiatalok elfogásuk után részletes beismerő vallomást tettek. Lakásuk átkutatásakor a rendőrök nagy mennyiségű fegyvert és lőszert találtak.
Rendőrségi statisztikák szerint az összbűnözésen belül évek óta nő a fiatalkorú bűnelkövetők aránya, és ezen bűncselekmények között - a még mindig vezető lopások mellett - egyre nagyobb számban jelennek meg az erőszakos cselekmények, így a gyilkosság is. Dr. Kis Géza kriminálpszichológus szerint ennek okát az egyre növekvő társadalmi feszültségekben, a család szerepének leértékelődésében kell keresni. „Annak idején nagyon büszkék voltunk a nők munkába állítására, de ezzel a család elveszítette a jellegét; a nő szerepe a családban jelentősen megváltozott. Lehet, hogy ez anyagilag jobb, de érzelmileg, a gyermeknevelés és a család összetartása szempontjából csak ártott a családnak” - mutatott rá a szakember.
A szülők - mondta Kis - saját, nem kevés problémájuk miatt kevesebbet és ingerültebben foglalkoznak még a kisgyerekekkel is, akik pedig „nagyon érzékeny műszerek”. Sok családban a gyerekek, főleg a serdülőkorban lévők egyre inkább elhidegülnek a családjuktól, mert a felnőttek körében, azok idegessége, feszültsége folytán nem találják meg azokat az alapvető érzelmi kielégüléseket, sikerélményeket, védettséget amelyek egyébként szükségesek a normális fejlődéshez.
„Másrészt viszont a televízió is nagyon leszűkítette a családdal együtt töltött időt. Az abban látott agresszivitás egyre inkább megjelenik a gyerekek feszültségmegoldó tevékenységében is” - hangsúlyozta a szakember. Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket évekre „lecsuknak”, amikor nekik is családot és egzisztenciát kell(ene) alapítaniuk, s egy normál életvitel elsajátításával kellene foglakozniuk, Kis úr elmondta: „Ismerve a fiatalkorúak börtönében tapasztalható prizonizációs hatást (a prizonizáció az elítéltek kedvezőtlen egymásra hatását jelenti), túlzottan optimista nem vagyok. Elvileg lehetséges, hogy szabadulásuk után be tudjanak épülni a társadalomba, de sajnos az esetek többségében tényleg csak elvileg.”
