Hetek - III. évfolyam, 24. szám, 1999. június 19

A héten közölték az államháztartási hiány nagyságát, amely elérte az egész évre tervezett hiány 86,8 százalékát. Ez a hír egyszerre erősítette a gazdasági folyamatok miatt aggódók félelmeit, és adott hangot a kormány higgadtságának. Az eddig tapasztalt tendencia szerint az első félévben „kimerülhet” az egész évre tervezett hiány kerete. A gazdasági szakemberek egy része a stabilizációról való letérésre, az államadósság növekedésére, a kiigazítási csomag szükségességére hívja fel a figyelmet. Az állami szféra képviselői pedig a várakozást és a bizakodást hangsúlyozzák.

Nem fontolgatom a lemondásomat - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter, cáfolva a sajtóban ezügyben megjelent híreket. Igaz, hogy a közelmúltban úgynevezett „menedzserbetegség” miatt kórházi, majd szanatóriumi kezelésre szorult, ám mindez nem hátráltatta a munkavégzésben. Fotó: MTI

Orbán Viktor miniszterelnök rádiónyilatkozatában leszögezte: „nem szabad messzemenő következtetéseket levonni makrogazdasági mutatókból. A magyar gazdaság helyzete derűlátásra és bizakodásra ad okot. Az adatok abból a megközelítésből a legfontosabbak, hogy jövőre újra be lehet vezetni a gyedet” - mondta. Thuma József, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára szerint az év első öt hónapjában kialakult 380 milliárd forintos államháztartási hiány nem annyira rossz, mint amilyennek első látásra tűnik. A tárca ugyanis az év második felében kedvezőbb folyamatokkal, a fogyasztás bővülésével, a kamatok csökkenésével, valamint egyéb - például a telefontenderből vagy a vagyonértékesítésből származó - bevételekkel számol - szögezte le. Bár a májusi költségvetési egyenleg javuló tendenciát mutat, az év első két hónapjának bevételkiesését nem tudta kompenzálni. Az államtitkár nem rejtette véka alá, hogy júniusban várhatóan 40 milliárddal nő majd az államháztartás hiánya.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elismerte, hogy szükség van a költségvetési szigor fenntartására, annál is inkább, mivel ez 1997-ben és 1998-ban enyhült, és az idén sem erősödött. Nincsen azonban ok aggodalomra - tette hozzá. Mint mondta, az államháztartás elsődleges egyenlege valóban elmarad az időarányostól, de a jegybank bízik abban, hogy a kormány tartani tudja a tervezett 4 százalékos GDP-arányt.
Ezzel ellentétes véleményen van Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, aki szerint kedvezőtlenül alakulnak a makrogazdasági mutatók. A kutató szerint a 4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány nem tartható: a kutatóintézet számításai szerint ez 4,9 százalék lesz. S ez a növekvő folyó fizetésimérleg-hiánnyal együtt azt mutatja - tette hozzá -, hogy a stabilizáció után ismét kedvezőtlen pályára kerül a magyar gazdaság. Tovább emelkedik az ország adóssága is, s ez a külső elemzők számára igen kedvezőtlen képet mutat az országról.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja, az idei költségvetés kiigazítása nem kerülhető el, mert ellenkező esetben jövőre olyan szigorú költségvetést kell készíteni, amelynek sem a gazdasági, sem a politikai feltételei nem adottak, ráadásul jelentősen és negatívan befolyásolná a növekedési kilátásokat is. Hegedűs szerint, ha lassan is, a kormány belátja, hogy a kiadási oldalt mérsékelni kell.
A táblázatból kitűnik, hogy két nagy alrendszernél, a költségvetésnél, és a társadalombiztosításnál van igazán jelentős elmaradás. A költségvetésen belül a tervezetthez képest kevesebb pénz folyt be a vám- és importbevételek területén. Ezenkívül számottevő a jegybank befizetésével kapcsolatos elmaradás.
Lényeges a passzívum - és nem is lehet az éves tervet tartani - a fogyasztáshoz kapcsolt adóval (áfával) kapcsolatban, mivel eddig 50 milliárdos a lemaradás. Ugyanakkor jó hír, hogy 40 milliárd forinttal több szja-t fizettünk az állam kaszszájába, és emellett a gazdálkodó szervezetek is 15,5 százalékkal több adót róttak le. A tavalyihoz, és az éves tervezethez képest is figyelemre méltó megugrást kétség kívül a társadalombiztosítási alapok „követték el”: a havi hiánynövekedés májusban is túllépte a 20 milliárd forintot, s így az év első öt hónapjában a hiány elérte a 83 milliárdot, ami az éves lehetséges hiány kétszerese. Ebben aktív szerepet játszott a vagyonhasznosítás elmaradása, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakba átlépők utáni elhúzódó elszámolás. A tárca reménykedik abban, hogy a tb-vagyon értékesítése lendületet vesz a második félévben. Meg kell még említeni az agrárkiadások elszaladását is: az ötödik hónapig az éves tervezet 55,6 százalékát költötte el a szaktárca.