„Jobb, ha felkészülünk életünk legnagyobb harcára. Ez egy komoly gazdasági
verseny lesz” - figyelmeztet Sam Gejdenson amerikai demokrata képviselő. Éles küzdelem
kezd ugyanis kibontakozni az Európai Unió és az Egyesült Államok között: ki milyen
szerephez juthat a balkáni újjáépítésben. Az USA elvárja, hogy az unió finanszírozza
a rekonstrukciót, ugyanakkor jogosnak érzi, hogy vállalatai részt vegyenek az újjáépítés
folyamatában, ami természetesen nagy profittal kecsegtet.
„Az Európai Unió nem pénzkiadó automata és nem viselheti egyedül Koszovó és a
Balkán újjáépítésének költségeit - jelentette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter
válaszul Madeleine Albright azon nyilatkozatára, miszerint „az Egyesült Államok
fizette a hadjárat legnagyobb részét, ezért illő, hogy Európa vállalja az újjáépítés
oroszlánrészét”. Védrine szerint azonban ez a logika elfogadhatatlan, mint mondta:
„Partnerek vagyunk az egész folyamatban. Szó sem lehet róla, hogy Európára osszák
a csekkek aláírójának szerepét.”
Az amerikaiak szerint azonban az EU csak saját érdekeit tartja szem előtt mikor
partnerségről beszél. Az USA egyre inkább sérelmezi az unió viselkedését az üzleti-kereskedelmi
vitákban, többek között azt is, hogy az ország kereskedelmi deficitje az EU-val
szemben gyorsabban nőtt, mint a világ bármilyen más régiójával szemben.
Úgy tűnik, hogy a balkáni újjáépítés költségeit mégis csak az Európai Unió
fogja állni, bár az biztos, hogy a kiadások terhe túl súlyos lehet a tagországoknak.
Nagy-Britannia - amely kétszer annyival járult hozzá a hadikiadásokhoz, mint Németország
és Franciaország együttvéve - a Macedóniának és Albániának adott 40 millió
font után most 50 millió font segélyt ajánlott fel az életfeltételek megteremtésére
Koszovóban. A britek tartanak attól, hogy ez sokba kerülhet az adófizetőknek.
Brian Unwin, az Európai Beruházási Bank (EIB) vezetője elmondta: a bank hatalmas
szerepet fog játszani a balkáni újjáépítésben. Erre maga az unió 15 tagországának
vezetője kérte fel a bankot. Az unió fejlesztési bankja most rendkívül kedvező módon
1 százalékos kamatra, 30-40 évi futamidőre, nagy türelmi idővel fog hiteleket biztosítani
a térségbeli beruházások támogatására. A bankelnök azt azonban leszögezte:
Szerbia egyelőre nem kap kölcsönt.
Az elsősorban európai érdekeltségű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD) 150 millió eurós, 12 programból álló projektet dolgozott ki Albánia,
Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia és Románia számára, de
tervez Koszovó számára is támogatást annak ellenére, hogy a tartomány nem tagja a
banknak. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Koszovó újjáépítésével az EU-t bízta meg. A
tartomány újjáépítésének költsége meghaladhatja azt az 5,1 milliárd dollárt,
amennyit Boszniára költöttek a jugoszláv háború után. A szintén tönkretett Szerbiát
viszont eddig még senki nem biztatja túl sok jóval. Mindaddig ugyanis, míg Milosevics
van hatalmon, az EU nem hajlandó részt venni Szerbia újjáépítésében.