Hetek - III. évfolyam, 23. szám, 1999. június 12

Diplomáciai nagyüzem indult el a hét második felében. A diplomaták egy része a NATO-bombázások leállításáért, más része az újjáépítés adta lehetőségekért lobbizott. Göncz Árpád washingtoni látogatása kapcsán nem győzte hangsúlyozni Magyarország szerepét a konfliktus kezelésében, kiemelve, hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági károk enyhítésében is fontos szerepet tölthetnénk be. Chikán Attila gazdasági miniszter szerint most az a dolgunk, hogy magunkra vonjuk a figyelmet.

A diplomáciai fogásokhoz hozzátartozik az is, hogy amíg hivatalos körökből eddig azt hallhattuk, hogy néhány száz milliós, vagy esetleg néhány milliárd forintos kár érheti Magyarországot - s ez is csak néhány ágazatot érint -, addig Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott interjúban már azt hangoztatta, hogy „nagyon súlyos, tízmilliárd forintos nagyságrendű gazdasági, kereskedelmi károk érték Magyarországot a jugoszláv konfliktus miatt”. Gulácsi Gábor, a gazdasági tárca államtitkára ennél is tovább ment, mint mondta: „Amenynyiben a hónap közepén leáll a NATO a bombázással, úgy néhány tízmilliárdos veszteség éri az országot”. A nagyobb veszteség, mint áldozatvállalás bemutatásával a kormány a NATO iránti elkötelezettségét példázza, javítva ezzel az újjáépítés nevű tortából való bőséges részesedés esélyét.
A kormány szándékai szerint azok a vállalatok élveznének elsőbbséget, amelyeket közvetlen anyagi kár ért, s felajánlotta, hogy a magyar főváros legyen az előkészítő konferenciák helyszíne, az újjáépítés szervezési központja. Chikán Attila gazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fellendítésében nem játszik ugyan döntő szerepet az újjáépítésben való részvétel, de segíthet kompenzálni a háború okozta károkat. Novák Tamás, a Világgazdaságkutató Intézet főmunkatársa ugyanakkor így látja: „Magyarországnak semmilyen lehetősége nem lesz szerepet vállalni az újjáépítésben, mivel a magyar cégek nem tőkeerősek. Ebből azok az országok fognak majd profitálni, akik a leginkább hozzájárultak a katonai beavatkozáshoz.” Ezek pedig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Az USA vállalta a háború költségeinek zömét, Nagy-Britanniának eddig mindössze 161 millió dollárba, Németországnak pedig 700 millió márkába kerültek a beavatkozások és a segélyek.
A tényleges fizikai újjáépítésben való részvételre az év második felében kezdődhet el a felkészülés, hiszen a délkelet-európai térség politikai és gazdasági rendezése elhúzódó folyamat lesz - fejtette ki Gulácsi Gábor. A gazdasági tárca koordinálásával megalakult az újjáépítésben való magyar részvétel lehetőségeit vizsgáló tárcaközi bizottság, amely azt javasolja, hogy Magyarországnak már a folyamat első szakaszában aktívnak kell lennie. Gulácsi szerint ennek módja Albánia 10 millió dolláros és Jugoszlávia 80 millió svájci frankos Magyarország felé való tartozásának átütemezése, illetve elengedése lehetne, valamint Albánia és Macedónia felé a humanitárius segélyakciókba való bekapcsolódás, ami várhatóan 100 millió forintot tenne ki. Az államtitkár szerint az újjáépítésben való magyar részvétel gazdasági húzóhatása nehezen kiszámítható, mert a feltételeket a nemzetközi szervezetek szabják meg. Chikán
Attila ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy tapasztalatai szerint a nemzetközi szervezetek is támogatják, hogy Magyarország komoly részt vállaljon az újjáépítésből. A miniszter szerint a munkálatokba valószínűleg a kis- és középvállalkozások egy része is bekapcsolódhat majd - különösen a déli országrészben működők - alvállalkozókként és beszállítókként.
Az újjáépítési tervek az EU és az USA számára is egyelőre homályosak és bizonytalanok. Még nem tisztázott, hogyan fognak megoszlani az országok között az újjáépítési költségek, amelyek várhatóan 30 milliárd dollárra rúgnak. A kölni EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozat-tervezete szerint az EU készen áll a balkáni országokkal fenntartott együttműködés mind szorosabbá tételére egészen a teljes integrációig, de természetesen a megfelelő politikai és gazdasági kritériumok teljesítése mellett. Javier Solana NATO-főtitkár leszögezte: „A szerbeknek meg kell szabadulniuk Milosevics elnöktől ahhoz, hogy más országok részt vegyenek Jugoszlávia újjáépítésében.” Az MTI szerint Franciaország, Németország és Nagy-Britannia már múlt héten világosan kinyilvánította, hogy a Jugoszlávia újjáépítéséhez fűződő bármilyen pénzügyi segítséget Milosevics távozásához köti. (Ennek ellenére a 12 pontos koszovói béketervben nem fogalmazódik meg a rekonstrukció alapfeltételeként az elnök távozása). Novák Tamás a Heteknek elmondta, hogy ameddig Milosevics nem mozdul, a Nyugat megpróbálja majd még inkább destabilizálni az országot. Hozzátette, hogy alapvetően pszichikai, politikai oka van annak, hogy a NATO szisztematikusan bombázta a gazdasági infrastuktúrát, ugyanis azt akarta elérni, hogy az életkörülmények ellehetetlenítésével az emberekben Milosevics-ellenes hangulatot keltsen. Ez viszont azt mutatja, hogy a NATO elhibázta stratégiáját.
Egy a Tanjugnak nyilatkozó vállalatvezető szerint egyébként a jugoszláv élelmiszeripar jól működik, néhány megrongált gyár félgőzzel dolgozik, s a vállalatok készítik már az átszervezési programjaikat. Mitöbb, a jugoszláv üzletemberek már most tárgyalnak külföldi - orosz, kínai, japán, ukrán, görög - partnereikkel az újjáépítésről. A szerb vállalatoknak két hónap és három év közötti időre lesz szükségük a termelés újraindításához.

A koszovói menekültek száma és elhelyezkedése

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legutóbbi jelentése szerint a konfliktus kezdete, 1998 márciusa óta közel 1 millió menekült hagyta el Koszovót.
Túlnyomó többségük (782 ezer 300) jelenleg Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Montenegróban tartózkodik.

A világ többi részébe csaknem 202 ezer menekült érkezett, április 5. óta 77.935, akik a következő országokban találtak befogadásra: