Nemzetközi jogászok véleménye szerint elképzelhető, hogy a NATO Jugoszlávia
elleni büntetőakcióját jogi szempontból hasonlóan bizonytalan formulával zárják
le, mint amilyen ingatag felhatalmazással kezdték márciusban. Eltérnek a vélemények
ugyanis arról, hogy a bombázások után Koszovóba vonuló KFOR-csapatok békefenntartó
vagy megszálló céllal érkeznének, mennyi időre szólna és ki adná számukra a megbízást.
A tizedik hete zajló légiháborúban mindenesetre ígéretes fordulat, hogy Milosevics
jugoszláv elnök elfogadta az Európai Unió és Oroszország képviselői által átnyújtott
békejavaslatot.
A Washingtonnal folytatott széles körű egyeztetés révén született tervet az EU részéről
Martti Ahtisaari finn elnök, orosz részről pedig Viktor Csernomirgyin nyújtotta át
Belgrádban. A béketervet, amely a nyolc vezető hatalom múlt hónapban megfogalmazott
alapelveire épül, a szerb parlamentben folytatott igen heves, majdnem ökölharcba
fulladó vita után szavazták meg - ezt követően adta beleegyezését Milosevics elnök.
Viktor Csernomirgyin orosz megbízott szerint olyan terv született, amely reális esélyt
ad a béke megkötésére és a március 24-e óta folyó háború lezárására.
Nyilatkozatában kifejtette, hogy napokon belül várható a bombázások leállítása.
Ugyanakkor Tony Blair brit miniszterelnök - bár a béketerv elfogadását jelentős
haladásnak tekinti - nem tartja lehetségesnek a bombázások leállítását, amíg
nem egyértelmű, hogy Milosevics valóban teljesíti a katonai szövetség összes feltételét.
A brit kormányfő szükségesnek tartja az összes jugoszláv katonai és félkatonai erő
távozását Koszovóból, hogy a menekültek biztonságban hazatérhessenek. Robin Cook
brit külügyminiszter szerint a béketerv elfogadása önmagában nem elég a bombázások
leállítására, de „bátorító lépés”.
Bill Clinton amerikai elnök is visszafogottan reagált a hírre, és a múltbeli
tapasztalatokra hivatkozva megerősítette, hogy a bombázások addig nem állnak le, amíg
nem kezdődik meg az ellenőrizhető csapatkivonás Koszovóból. A Fehér Ház egy magas
rangú képviselője szintén pozitív fejleménynek nevezte a békeajánlat elfogadását,
de óvatosságra intett a helyzet megítélésében.
Gerhard Schröder német kancellár politikai áttörést emlegetett. Véleménye szerint
a béke nagyon közel van, és nem szabad elszalasztani a lehetőséget. A Koszovói
Felszabadító Hadsereg (UCK) a hírek ellenére nem hiszi, hogy Milosevics valóban békét
akar, ezért Sabri Kicmari, a koszovói albán szervezet szóvivője a Jugoszlávia elleni
légicsapások folytatására szólította fel a NATO-t. Vojislav Seselj szerb
miniszterelnök-helyettes a csütörtöki hírre kijelentette: amennyiben a
NATO-csapatokat beengedik Koszovóba, távozik a kormányból.