A pénz verve jó

Némelyek verik a pénzt, mások elverik. Pénzt lehet találni, és lehet keresni, lehet pörgetni, lehet pengetni. Van, aki gyártja a pénzt, van, aki csinálja, van, aki hajtja, és akad, aki behajtja. A Magyar Pénzverőben mindenesetre egy dolog kizárt: a megrendelések túlteljesítése.

Kósa István iparművész. Ő tervezte a magyar fémpénzek hátoldalát

Magyarországon jelenleg körülbelül egymilliárd darab fémpénz van forgalomban, ez mind az Üllői úti üzemben készült. Míg a szemközti stadion szurkolói hétvégenként egymást verik, a pénzverde dolgozói az érméket.
A verde jövőre ünnepli ezredik születésnapját, ugyanis jogelődjét maga István, a király alapította. A „Szent” jobb ezüstdénárt veretett akkoriban, mint sok európai uralkodótársa.
Az úgynevezett kibocsátási időszakot követően az utánverési időszak köszönt a pénzverőre. Ilyenkor az országból - főleg turisták által - kivitt és az avítt érméket pótolják. Mivel ez a feladat nagyjából százmillió érme készítését jelenti, az évi ötszázmillió darab gyártására képes üzem külföldi pénzek készítését is vállalja. Gyártottak már fizetőeszközt Szlovéniának, Thaiföldnek, Ciprusnak. Most éppen Venezuelának vernek százbolivárost. A pénzverde természetesen privát megrendeléseket is teljesít. Volt egy belga vevő, aki az apósa arcképével gyártatott aranyérméket.
Természetesen a pénz is pénzbe kerül, a vevő akár készpénzzel is fizethet a kész pénzért. Érdekes adat, hogy a magyar egy, két- és ötforintosok termelői ára meghaladja a pénzek névértékét.
A Magyar Pénzverő eklatáns példáját adja a törvény előtti egyenlőségnek: az üzemcsarnokból kilépve Tóth Benedek vezérigazgatót éppen úgy végigpásztázzák a detektoros fémkeresővel, mint a Hetek stábját.

Júniusban emlékpénzt bocsátanak ki a Nemzeti Bank 75 éves fennállása alkalmából. Aki akar, a boltban is fizethet vele

Dől a lé

Fémbe metszik a régi papír szászforintost. Gyűjtőknek készül