HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Utolsó diktátor Európában
A hágai nemzetközi bíróság hivatalosan vád alá helyezte Milosevics jugoszláv elnököt civil lakosság elleni katonai akciók indításának vádjával. Az eljárásnak az ad különös jelentőséget, hogy ez az első alkalom, amikor egy hatalomban lévő államfő ellen emelnek vádat háborús bűnökért. Washingtonban hangsúlyozzák: nem szándékoznak a vádemelés után amnesztiát kínálni a jugoszláv elnöknek egy fegyverletételért cserébe. Így azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán szándék a megegyezésre a NATO részéről - teszik fel a kérdést sokan. Ezt látszik megerősíteni egy brit napilap értesülése, amely szerint három hét múlva megkezdődhet egy, akár 150 ezer katonát felvonultató szárazföldi akció Jugoszlávia ellen. Az akció célja Rudolf Scharping német védelmi miniszter szerint az „utolsó európai diktátor” megfosztása a hatalomtól.
Olasz NATO-katonák egy macedóniai hadgyakorlaton. Ugrásra készek Fotó: MTIA vádlottak között van a jugoszláv elnökön kívül Milan Milutinovics szerb elnök, Nikola Szainovics jugoszláv kormányfőhelyettes, Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadsereg parancsnoka és Vlajko Sztojilkovics szerb belügyminiszter. Amennyiben ítélet születik, Milosevics akár életfogytiglant is kaphat. Valószínűtlen azonban, hogy az elnök részt vegyen a tárgyaláson, így a NATO-nak egy olyan személlyel kell ezentúl egyezkedést folytatnia, akit háborús bűnökkel vádolnak. Oroszország a Milosevics elleni vádemelésben politikai motívumokat lát, azonban diplomáciai erőfeszítéseivel nem kíván felhagyni a koszovói válság rendeződéséig. Bill Clinton amerikai elnök véleménye szerint a vádemelés megnyugtatja a koszovói atrocitások áldozatait, és azzal, hogy a parancsok kiadóit felelősségre vonja, megakadályozza a jövőbeli háborús bűnök előfordulását. Clinton felhívta a nemzeteket a bíróság döntésének támogatására és az együttműködésre. Nyilatkozatában megerősítette: a NATO Koszovóval kapcsolatos céljai nem változtak.
Szerb gyerekek játszanak egy NATO-gép elvesztett üzemanyagtartályával Fotó: MTIA The Times című brit napilap állítása szerint Clinton elnök kész akár 90 ezer amerikai katonát vezényelni Koszovóba a szerb erők elleni totális szárazföldi háború megindítására, amennyiben három héten belül nem születik meg a békemegállapodás. Bár a NATO eredetileg 50-60 ezer fős katonai akcióra készült, Washingtonban és Londonban egyre inkább úgy látják, akár 150-160 ezer katonára is szükség lehet a térségben. A brit lap értesülése szerint a szárazföldi csapatok küldésétől eddig vonakodó amerikai elnök véleménye Wesley Clark tábornok múlt heti részletes beszámolója nyomán változott meg drámai módon. A NATO háborús terveiben fordulatot jelenthet az idő sürgetése: amennyiben el akarják érni, hogy az albán menekültek még a tél beállta előtt hazatérhessenek, június közepéig meg kell születnie a szárazföldi támadásról szóló döntésnek. Bár a hatalmas haderő kiállítása nagy kihívást jelent a NATO számára, egyes források szerint Clinton elszánta magát arra, hogy legyőzze Milosevicset, így az Egyesült Államok adná a bevetett katonák felét. A mintegy 90 ezer katonát nem Németországból, hanem az Egyesült Államok területéről vetnék be. Nagy-Britannia és Franciaország szintén jelentős mértékben járulna hozzá a szárazföldi támadáshoz.
Szétbombázzák az ózonpajzsot?
A Jugoszláviára eddig mért rakéta- és bombacsapások romboló ereje nyolcszorosan meghaladja a hiroshimai atomrobbanás hatóerejét - nyilatkozta Branyiszlav Bkazsics, szerb környezetvédelmi miniszter a „Novosztyi” hírügynökség tudósítójának. A háború növekvő környezeti kárai immár Magyarországot is elérték, miután kényszerleszállás közben egy NATO tankergép 50 ezer liter kerozint engedett ki az
Alföld felett.
Bkazsics szerint a NATO folyamatos Jugoszlávia elleni légi támadásai a Déli-sark feletti ózonlyuk növekedését okozhatják - ez pedig nemcsak Európát veszélyezteti, hanem Amerikát és Kanadát is. A légkör vegyi szennyezésének és a Föld atmoszférikus védőpajzsát megsértő tömeges hangsebesség feletti repüléseknek a hatására új ózonlyukak fognak keletkezni, mégpedig az Antarktisz felett, mivel létrejöttükhöz igen alacsony hőmérséklet szükséges.
Éppen a napokban jelent meg egy közlemény arról, hogy a harci feladatról visszatérő NATO-gépek a fel nem használt rakétáikat az Adria horvát területi vizeibe dobják.
A Mons-i NATO-főhadiszállás egyik repülőtisztje azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy ilyen esetek akkor fordulnak elő, ha a repülő nem szállhat le fedélzetén a fel nem használt rakétákkal és bombákkal. Bkazsics elmondta, hogy a NATO-rakéták grafitot, valamint „legyengített” 235-ös uránt tartalmaznak, és az ilyen lövedékek alkalmazását minden nemzetközi egyezmény kategorikusan tiltja. A „legyengített” urán radioaktív sugárzása a dúsítotténál csak 60 százalékkal gyengébb, így - szerb vélemény szerint - nem túlzás azt állítani, hogy a NATO Jugoszlávia ellen nukleáris háborút vív.
Sokan úgy vélik, hogy a jugoszláv ökológiai helyzetre a legnagyobb veszélyt a pancsovai és újvidéki olajfinomítók és vegyi üzemek bombázása okozta. A nitrogén és vegyi üzemek rombolása következtében keletkezett óriási mennyiségű mérgező anyagot tartalmazó sűrű felhő Románia és Bulgária felé halad, és még nem tudni, hol fog fekete eső formájában lehullani. Az üzemek lerombolása hozta létre a Dunán azt a mintegy 15 km hosszú olajfoltot is, amely már elérte a Fekete-tengert. Újvidéken pedig a petrolkémiai üzemek többszöri bombázása után legalább tízféle rákkeltő anyag került a levegőbe.
(Vjacseszláv Laskul és Nyikolaj Paszhin írása a „Novosztyi” számára, fordította Scharrer János)
