HAJDÚ SÁNDOR
Hörcsögirtók az Alföldön

Az újkori prémvadászat fejezetébe szinte robbanásszerűen tört be az a különös „sportág”, amelynek képviselőit hörcsögvadászoknak hívják. E különös szenvedély minden tavaszszal magával sodor néhány száz embert országszerte. Lapunk az egyik hivatásos profival készített interjút: Lévai Miklós a Lébek Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A társaság tevékenységi körébe egyetlen- egy feladat tartozik: a hörcsögirtás.

„Így irtunk mi”    Fotó: Somorjai László

Az avatatlanok szemében talán különös ez a hivatás, fontosságának bizonyítékaképpen ezért álljon itt néhány szó az üldözött „vadról” és tevékenységéről. A tavalyi gazdasági évben Békés megyében másfél milliárd forint kárt okozott ez a szapora állat és tisztes családja. A hörcsög aknamunkáját még Pelikán elvtárs, az elhíresült tanú is megfogalmazta: „Ki kell önteni, mert megfúrja a gátat”. Nos, a mezőgazdaságot alapjaiban aláásó hörcsög és tisztes családja ezt biztosan másképp látja. Míg az átkos rendszerben vízzel, gázzal, illetve csapdával üldözték imperialista nézetei miatt, és szinte minden évben kötelező volt az ellene való védekezés, addig a rendszerváltás után a hörcsög életébe beköszöntött a várva várt szabadság. A kárpótlási törvény után valóságos Kánaánná vált számára az élet. A szervezett és rendszeres irtóhadjáratok elmaradásával országszerte hatalmas szaporodásnak indult.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint egy hörcsög a téli idényben 20-30 kilogramm terményt is képes tárolni föld alatti palotájában. A hörcsögökkel 15 éve szorosabb közösségben élő Lévai Miklós azt állítja, hogy a rágcsáló akár a kukorica- és napraforgótermés felét is képes elpusztítani. Ráadásul a hörcsög nyála tökéletesen tartósítja a pofazacskójában összehordott termést. Sem nem penészedik, sem csírázásnak nem indul. Egy hörcsögvár egyébként legalább három élelmiszerkamrát rejt magában. Egy anyaállat akár 50 utódot is világra hoz egy nyári szezonban, sőt az első fialásból származó egyedek 6 hét után ivaréretté válnak, így a nyár végére már ők is legalább két alommal büszkélkedhetnek.
Nos, ennyit kártevőnkről, most lássuk a vadászokat: Lévai Miklós első találkozásunkkor leginkább egy kommandós benyomását keltette, mert munkatársaival együtt egyenruhában jár. A terepszínű öltönyhöz marcona tekintet társul. Délután éppen ebéd közben leptük meg, de a menü nem hörcsög volt. A prémvadász így vall magáról: „Zenészként kezdtem pályafutásomat, és egy kis mellékes keresetért jártam napközben hörcsögöt vadászni a 80-as évek közepén”. Ahogy az igények nőttek tevékenysége iránt, úgy vált legálissá a vállalkozás. Az ország egyetlen hörcsögirtó vállalkozóját tisztelhetjük személyében. A többi vadász „hobbiból”, meg a prém áráért űzi a rágcsálókat. „Kezdetben én is a prém áráért űztem” - mondja a profi. „Volt olyan nap, hogy háromszáz forint is összejött a bundákból, de akkor még volt kereslet a prémekre. Aztán ahogy nőtt az állomány és a munkánk, egyre inkább a kártevőirtásra és a kármegelőzésre tettem át a hangsúlyt. Ma ott tartunk, hogy naponta 3500 hörcsögöt fogunk be 12 ezer csapdával. A nyúzás után a prémeket szárítjuk, majd a szűcsök kikészítik, így két évig is eltarthatók. Jelenleg nincs piaca a hörcsögprémnek, ezért óriási kockázatot vállalunk a betárolásukkal. Németország, Nyugat-Európa szakosodott a hörcsögprémek felhasználására, Magyarországon nincs kereslet irántuk.”
Lévai úr elmondása szerint a hörcsögcsalád egész kora tavasztól tél közepéig irtásra szorul. A rágcsáló három időpontban fejti ki káros tevékenységét. A tavaszi vetésekben Békés megyében 16 ezer hektárt tett tönkre tavaly „áldozatos” munkájával. Idén sokkal többre számíthatnak a gazdák. Egyébként a hörcsögirtást Dél-Békésben kötelezővé tette a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vezetője, Bagyinka András. Van egy egyedszám, ami fölött kötelező a hörcsög elleni védekezés minden földtulajdonos számára. Ez hektáronként két egyedet jelent. A téeszek idejében repülőgépről vizsgálták a fertőzöttség mértékét, majd a térképen pontosan bejelölték a fertőzött helyeket, így zajlott a stratégiai hadviselés a hörcsög ellen. Ma erre persze már nincs pénz. A rendkívüli helyzetre tekintettel különböző idegmérgekkel próbálnak gátat vetni a hörcsöginváziónak. Lévai úr azonban a hagyományos módszerre, a csapdázásra esküszik. Tapasztalatai alapján csak az a hörcsög nem tesz kárt már, aminek a csapda fölcsapta az állát. Nem igazán lehet ellenőrizni a mérgek hatékonyságát, hiszen a hörcsög a zöld növényi részekben található B-vitaminnal táplálkozik, ami tompítja az idegmérgek hatását. Néhány napra valóban rosszul lesz, és a gazdák azt gondolják, hogy eltűnt a földről a rágcsáló. A kár második fázisát június-júliusban fejtik ki a rágcsálók. Váraik körül valóságos gabonaköröket tarolnak. „Itt a kombájnok tartályai általában üresen maradnak” - mondja némi iróniával az ügyvezető.
Őszre a kukorica és a cukorrépa válik a fő slágerré. Nem is csoda, hiszen a gazdák már nem veszik észre a derékmagasságú kukoricában a hörcsöglyukakat. Az alapos irtást is csak eddig lehet végezni.
„Tavaly próbálkoztam egy új dologgal. Körbefaxoltam a gazdálkodó szerveknek, hogy még a búzatarlókon csípjük el a családot, amíg szét nem szélednek a kukoricában. Süket fülekre találtam. Sok helyen az idő viszontagsága miatt lábon maradt a kukorica. Ez tavaszig remek csemege volt a hörcsögöknek. A belvizek megjelenésével valóságos népvándorlás indult el a hörcsögök között” - mondja Bagyinka András, aki szerint 2-3 millió egyed vészelte át a telet és a vizes tavaszt. „Az irtás kötelező” - mondja Bagyinka úr. Szakmai fórumokon hívják fel a figyelmet, de aki nem akarja, az nem hallja meg a figyelmeztető szót. Szankció sajnos kevés áll rendelkezésükre. Súlyos esetben maximum 100 ezer forint bírság róható ki a földtulajdonosokra. Mindenkinek el kell végezni a védekezést, ugyanis nem elég az, ha egy 100 hektáros tömbből mondjuk két gazda megcsinálja az irtást, de a többi nem, a hörcsög nem ismeri a birtokhatárokat. Lévai úr véleménye egybehangzik ezzel.
A rendszerváltás óta nagyon nehezen értik meg az emberek, hogy már nem apáink idejében élünk. A mai sikeres mezőgazdasági termeléshez szükség van az összehangolt növényvédelmi munkára is. Míg annak idején pártunk és kormányunk hivatalból üldöztette a rágcsálókat, addig a mai nyakas termelők nem hiszik el, hogy ennyi pénzt kell áldozni a rágcsáló irtására. Hiányzik a mezőgazdaságból a szakmai szemlélet, és inkább az érzelmi alapon való gondolkodás a domináns. Az ország hörcsöggel legjobban fertőzött területei Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj és Zemplén megyében vannak. Lévai úr 26 alkalmazottat foglalkoztat a hörcsöghadsereggel szemben. A megye 300 ezer hektárja fertőzött jelentős mértékben, idén viszont csak 12 ezer hektárra kötött szerződést. Ha valakivel szerződik, kora tavasztól a tél beálltáig akár 4-5 alkalommal is irtja a hívatlan vendégeket. Érthetően sok a reklamáció újabban, hiszen a hörcsögök a már letisztított területre vándorolnak. A hörcsögirtás nincs gépesítve, a csapdák elhelyezésétől a bőrök tisztításáig minden kézzel történik. Lévai úr Újkígyóson több házat bérel a helyi plébániától, ahol nagyüzemben zajlik a feldolgozás. Az 5-6 nyúzónak fejenként négyszáz hörcsögöt kell megnyúznia. Ottjártunkkor több mint 20 ezer prém száradt a plébánia padlásán. Száradás után szűcsök tisztítják meg, majd tömbökbe varrva várják, hogy bundává kerekedjenek. Lévai úr vallomása szerint még nem tudja, hogy sikeres lesz-e ez az év, hiszen a prémekre nincs kereslet, és a kétezer Ft hektáronkénti ár éppen a Kft. fenntartására elegendő. De a hörcsögöt néhai Pelikán József gátőr szavaival: irtani kell.