MAKKI MARIE-ROSE
Nem divat a házasság

A 90-es években még jelentősebben lecsökkent a házasságkötések száma, mint az azt megelőző évtizedekben. Ha ehhez hozzáveszszük a válások megnövekedett mértékét és a megözvegyültek számát, akkor megállapíthatjuk: napjainkban több család bomlik fel, mint amennyi létrejön. Növekszik az egyszülős családok és az egyedül élők száma, a népesség öregszik és fogy, következésképp a családstruktúra jelentős változáson megy keresztül.

Halogatjuk a házasságot

A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon az elmúlt két évtizedben mintegy felére (45 ezer 500) csökkent a házasságkötések száma. A házasodási hajlandóság mind az először házasulóknál, mind az újraházasodóknál csökken, és különösen érvényes ez a 15-29 éves korosztályra. A viszszaesés mértékét tekintve, ha később is így fognak gondolkodni, akkor félő, hogy a mai fiatal lányok több mint fele végérvényesen hajadon marad.
Kamarás Ferenc demográfus, a KSH főtanácsadója a házassági statisztikákat elemezve nemrégiben arról számolt be az MTI-nek, hogy az utóbbi időben megfigyelhető a családalapítási és gyermekvállalási életkor eltolódása. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek idősebb fejjel megfontoltabbakká válnak, azaz ritkábban vállalnak gyerekeket, és akkor is kevesebbet - legfeljebb ha kettőt.
A családok állapota szorosan összefügg az elmúlt tíz évben tapasztalható életszínvonal-csökkenéssel, aminek következtében széles tömegek kerültek teljes létbizonytalanságba. A fiatal párok lakáshoz jutási esélye nagyon lecsökkent, és munkaerőpiaci helyzetük is sokat romlott: az összes munkanélkülinek
közel 40 százaléka a 15-29 éves korosztályhoz tartozik. Mindezzel összefügg, hogy a tanulási-képzési életszakasz időtartama meghosszabbodott, és megnövekedett a felsőfokú képzésben részt vevő nők aránya is.
A statisztikusok megnézték azt is, hogy milyen típusú párkapcsolatok a legtartósabbak. A legkevésbé tartósak a házasságon kívüli együttélések. Utánuk következnek azok a házasságok, amelyeket próbaházasságnak is tekinthető hosszabb-rövidebb ideig tartó együttélés előzött meg. A legtartósabbaknak azok a házasságok bizonyultak, amelyeket nem előzött meg az összeköltözés.

Az elsődleges válóok az alkohol

Az elmúlt tíz évben - átmeneti visszaesés után - a válások száma megint erőteljes növekedésnek indult. 1998-ban 25 ezer 500 esetben mondta ki a bíróság a válást - és ez az adat nem tartalmazza a külön élőket vagy a kényszerből együtt élőket, akikre vonatkozóan még becsült adatok sem állnak rendelkezésünkre.
A válóperek több mint 70 százalékát a feleség kezdeményezi. A válások 40 százalékában az alkohol játsza a főszerepet, a további főbb okok pedig a hűtlenség, elhidegülés, durva bánásmód, féltékenység. A házasság első három évében 17 százalék, első tíz évében pedig 50 százalék fut zátonyra.
A vizsgálatok szerint a válásoknak erős hatása van a gyermekek későbbi életére. Különösen azoknál az időközben felnőtté vált fiataloknál tapasztalható ez, akik szüleik válása idején tizenévesek voltak. Mivel a szülői válási minta fenntartásokat kelt bennük, sokkal többen létesítenek házasságon kívüli partnerkapcsolatokat. Jóval többen élnek szexuális életet tizenévesen, és jelentősen több lány végeztet terhességmegszakítást, mint azok, akiknek a szülei nem váltak el. Az is megfigyelhető, hogy az elvált szülők utódai között magas a szintén elváltak aránya. Ezek a fiatalok könnyen, gyorsan kötnek partnerkapcsolatokat, de hamarabb meg is szakítják azokat.

Házasságon kívül született gyerekek

A fiataloknál két-háromszor gyakoribb a házasságon kívüli együttélés, mint amekkora hajdanán, a mostani negyven évesek idejében volt. Erre utal, hogy a házasságon kívüli születések aránya rendkívül dinamikusan emelkedik. Az elmúlt évben minden negyedik csecsemő, a gyermekek 26,3 százaléka, a húsz éven aluliaknál pedig minden második gyerek nem hivatalosan jegyzett kapcsolatból származott. Vélhetően szülőpár áll az így világra jött gyermekek 60 százaléka mögött, a többieknél az anya egyedülálló.
Az előítéletek megszűnőben vannak, egyre elfogadottabbá válik a házasságon kívüli együttélés és gyermekvállalás. A hetvenes években alacsony, 5-7 százalékos volt ez az arány, és egy szűk réteg jellemzője volt. Most viszont magas, és nincs különbség város és falu között ezen a téren. A magasabb iskolai végzettségűeknél emelkedik leginkább a házasságon kívüli születések aránya. Közismert, hogy - különösen a nagyvárosi középiskolás fiatalok között - egyre elterjedtebb a tizenéves fiatalok időleges együttélése valamelyikőjük szüleinél.
A születések száma a kilencvenes években összességében 28 ezer fővel csökkent, a házasságokon kívül született gyerekek száma viszont 9 ezerrel nőtt. A házasságon kívüli születéseknél Budapest vezet 30 százalékkal. Az ország nyugati megyéiben viszonylag ritkább a házasságon kívüli születés, de a termékenység ott a legalacsonyabb.
A keleti megyékben, például Szabolcs-Szatmár-Beregben sem magasabb az országos átlagnál a házasságon kívüli szülés, viszont a termékenység magas. Sajnálatos tendencia, hogy a szegényebb régiókban általánossá váló sokgyermekes minta oka - etnikumtól függetlenül - gyakran az, hogy a családok a gyerekek után járó pótlékok, támogatások révén kívánnak valami jövedelemre szert tenni.