VARGA P. MIKLÓS
Törvénysértő törvénytervezet

A szövetkezetek átalakulásának lehetőségét biztosító jogszabály felfüggesztését és a szövetkezetek tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítési tilalmának bevezetését javasolja dr. Torgyán József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetője. Szakértők véleménye szerint a tervezet várhatóan a kormány elé sem kerülhet, mert nyilvánvalóan és súlyosan sérti az alkotmányt, valamint a piacgazdaság kereteit biztosító törvényeket.

A parlamenti benyújtást megelőző, tárcaközi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet 2000. június 30-ig felfüggeszti a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulására vonatkozó paragrafusok érvényességét, továbbá a szövetkezetek tulajdonában lévő ingatlanok értékesítési lehetőségét. A javaslat indoklásában a miniszter a szövetkezetek tulajdonszerkezetének átalakítási hullámát akarja megállítani, ami a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat védi. Egyébként ez a „mozgalom” a szövetkezeti törvény tervezett módosítása kapcsán szárnyra kelt találgatások miatt indult el.
A mezőgazdasági szövetkezetek a rendszerváltás után, 1992-ben nevesítették vagyonukat. Ekkor a szövetkezet összvagyonát felosztották a tagok, a szövetkezet alakításához vagyonnal hozzájárulni kötelezettek és a szövetkezetben dolgozott személyek között, a bevitt vagyon és a ledolgozott idő alapján. Az így szétosztott vagyon üzletrész formájában két nagy csoport tulajdonába került. Az egyik csoport, akik szövetkezeti tagok is, rendelkeznek szövetkezeti részjeggyel: a „belső üzletrész-tulajdonosok” - a másik csoport, akik nem tagjai a szövetkezetnek: a „külső üzletrész-tulajdonosok”. A szövetkezet irányításába csak a részjeggyel rendelkező tagoknak van beleszólásuk, egy tag - egy szavazat alapon. A külső üzletrész-tulajdonosok a szövetkezet gazdálkodásába nem szólhatnak bele.
1992-ben a szövetkezeti átalakulási törvény lehetővé tette, hogy az üzletrész-tulajdonosok kivigyék az őket megillető vagyont gép, eszköz, ingatlan formájában. A kiválások vagyoni aránya nem érte el az 5 százalékot. A polgári kormány programjában szerepel, hogy ismételten megnyitják a kiválás lehetőségét. Ennek hatására - és a szövetkezeti törvényben adott jogukkal élve - a szövetkezetek a működő vagyon védelmében elindították a kft.-be és részvénytársaságba történő átalakulásukat. Ezt a folyamatot szándékozik leállítani az FVM tervezete.
Fontos megjegyezni, hogy a kft.-vé vagy részvénytársasággá való átalakulás fő indítéka a kormány szövetkezeteket diszkrimináló támogatási politikája. Így ugyanis a külső üzletrész-tulajdonosok valódi vagyonhoz juthatnak, mert sem a kft.-ben, sem az rt.-ben nincs lehetőség a tulajdonosok megkülönböztetésére, vagyonarányos szavazatukkal részt vehetnek a vállalat döntéseiben. Tehát a külső üzletrészek értéke is növekszik, ha átváltják részvényre vagy kft. üzletrészre.