MUNKATÁRSUNKTÓL
A Koszovó-minta veszélyei

Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb-albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd „fegyveres” kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is - hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.

Ideiglenes komp pótolja a lebombázott újvidéki hidakat    Fotó: MTI

Tabajdi Csaba szocialista honatya, kisebbségügyi szakértő szerint ha az előbb vázolt állítást nem veszi figyelembe a nemzetközi és hazai politikai elit, akkor könnyen újabb Koszovók jöhetnek létre. Ugyanis a Koszovó-technika mintává válhat. Kisebbségi ügyek nem kezelhetők fegyverekkel - tette hozzá.
Tolnay László biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a NATO-nak, illetve a Nyugatnak nem annyira a globálpolitikai összefüggések alapján van szüksége Koszovóra, hanem inkább abból a szempontból, hogy a Balkánon keresztül vezet az összeköttetés Európa és a Közel-Kelet, valamint a Földközi-tenger keleti medencéje felé. Kétségtelen tény ezért, hogy biztonságpolitikai és katonapolitikai megfontolások is szerepet játszanak ebben a térségben. Másrészt a Balkán instabilitása már elég hosszú ideje áttekinthetetlen helyzetet eredményez, és ez Európa számára biztonsági szempontból probléma. A koszovói albán menekülteket öt-tízezres, illetve 50 ezres kontingensenként próbálják elhelyezni valahol az európai térképen: ez nem az európai stabilitás irányába mutat, hanem a problémák számának növekedését idézheti elő.
A szárazföldi beavatkozással kapcsolatban kifejtette a szakértő: jelenleg „fifty-fifty” helyzet állt elő. Azt a célt, amit a NATO kezdetben meghatározott és föltételezett, hogy egy légi villámháború keretén belül Milosevicset térdre lehet kényszeríteni, szét lehet verni a jugoszláv szerb katonai erőt, azonkívül az Koszovói Felszabadítási Hadsereget, az UCK-t változatlanul valamilyen formában fenn lehet tartani, nem sikerült elérni. Ez a helyzetértékelés hiányosságára utal. Milosevics tulajdonképpen szétverte az UCK-t: a menekülőkkel együtt gyakorlatilag kiszorították az albán gerillák bázisát is. Ezért az UCK felfegyverzése nem lehet reális alternatívája a szárazföldi beavatkozásnak.