A szakszervezeti front

MUNKATÁRSUNKTÓL

Lapzártánkig nem sikerült megegyezni a kormánynak az érdekegyeztető tanács tagjaival, a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A kormány egy hárompontos csomaggal állt elő, mely a társadalmi párbeszédről, a munkatörvényköny módosításáról és a reálbéremelésekről szól. Az első két pontban sikerült kompromisszumot teremteni, de a kormány a harmadikban - ahogy a szakszervezeti vezetők fogalmaznak - „köti az ebet a karóhoz”. Nem hajlandó tárgyalni, csak akkor, ha a munkaadók és a munkavállalók elfogadják a harmadik pontot, a GDP növekedésének ötven százalékához kötött jövőbeni béremelést. A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a jelenlegi instabil gazdasági helyzetben a javaslat nem elfogadható.
A szocialista képviselők kedden délelőtt kivonultak az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának üléséről, mert a délutáni Érdekegyeztető Tanács (ÉT) kormányzati, munkavállalói, munkaadói találkozóját megelőzően a bizottság nem kívánt a Munka törvénykönyvére vonatkozó kérdésekben állást foglalni.
Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, szocialista képviselő lapunknak elmondta, hogy a diktátum jellegű összekapcsolást nem tudják elfogadni, de mind az MSZOSZ, mind a többi szakszervezet hajlandó egy teljesítménymutatóval összekötött bérnövekedésről tárgyalni, és így kompromisszumot kötni.
A társadalmi párbeszédről alkotott javaslat kapcsán úgy nyilatkozott: „a kormány a makacssága által magának ásott vermet”, hiszen tavaly év végén kormányülésen vállalták, hogy az érdekegyeztetés rendjét csak a másik két féllel egyeztetve lépik meg. Így jelenleg nincs érdekegyeztetés, mivel a régit elutasítják, az újat pedig még nem egyeztették. „Kénytelenek végigjárni az egyezkedés útját, ellenkező esetben nyíltan deklarálják, hogy nem tartják magukat a saját rendeleteikhez sem” - vélekedett a szakszervezet vezetője, aki szerint jelenleg a kormány van döntési helyzetben és „el kéne állnia a diktátumától”.
A szakszervezetek javaslatot juttattak el csütörtökön a kormánynak. Nem vitatják a kormányzat azon elvi célját, hogy a bérek növekedése a gazdaság teljesítményétől függjön. A teljes körű megállapodás megkötésének érdekében javasolják, hogy az előzetes megállapodás vitatott pontjában az alábbi elvi megállapodás rögzítésére kerüljön sor: „A kormány és a szociális partnerek egyetértenek egy olyan bér- és jövedelempolitika kialakításával, amely figyelembe veszi a fenntartható gazdasági növekedés, valamint a pénzügyi egyensúly követelményeit, biztosítja a GDP-növekedés meghatározott mértékének felhalmozási célú felhasználását, és érvényesíti a kormányzat munkahelyteremtő célkitűzéseinek megvalósítását.” E tárgyalások - szándékaik szerint - elvezethetnek egy megfelelő garanciális elemeket és korrekciós mechanizmusokat is tartalmazó megállapodás megkötéséhez, a partnerek közötti bizalom helyreállításához.
Lapunk információi szerint lehetséges, hogy szakszervezeti tömörülések május elsejére demonstrációt szerveznek, ha nem sikerül a kormánnyal megállapodniuk. Ezt az információt alátámasztani látszik, hogy a bértárgyalások eredménytelensége miatt követelésük nyomatékosítására május 1-ével sztrájkbizottságot hoz létre a Belügyi Dolgozók Szakszervezete.