Hetek - III. évfolyam, 13. szám, 1999. április 03

- Elnök úr, mi a magyarországi szerbek álláspontja a Jugoszláviát sújtó NATO-támadásokról?
- Tiltakozunk a NATO légitámadásai ellen. Az eljárás a nemzetközi jog normáival és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával is ellentétes. Akik részt vesznek ebben az akcióban, agressziót követnek el egy szuverén állam ellen. Nemcsak jogi vagy politikai értelemben, de morálisan és emberileg sem elfogadható a konfliktus kezelésének ez a módja. Úgy gondolom, a támadásra felhozott érvek döntő része hamis. A NATO vezetése által megfogalmazott célok eddigi tapasztalataim szerint nem valósultak meg, hanem éppen ellenkező folyamatok indultak el: a humanitárius katasztrófát nem akadályozták meg, és nemhogy megingatták volna a jugoszláv vezetés politikai pozícióit, hanem megerősítették azokat. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy civil célpontok nincsenek veszélyeztetve. Bármilyen precízek a bombák, akkor sem lehetséges, hogy ne legyenek civil áldozatok.
- Hogyan vélekedik Magyarország szerepéről?
- Magyarországnak nem érdeke, hogy bármilyen formában részt vegyen ebben a háborúban, hiszen Jugoszlávia nem fenyegette és nem fenyegeti Magyarországot. Semmilyen indok nincs arra, hogy a két nép konfliktusba keveredjen. Azok viszont, akik érdekeltek ebben a háborúban, nem itt élnek.
- Magyarország NATO-tag, és ezért - a hivatalos álláspont szerint - együtt kell működnünk a szövetséggel.
- Akik az ötvenes években éltek, el tudják mondani, mit jelentett a Varsói Szerződés békepolitikája, az a demagóg megfogalmazás, hogy a békét háborúval hozzák el. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy biztonságban legyen, és a többség úgy gondolja, hogy ezt a NATO tudja biztosítani. Én úgy gondolom, ezt a biztonságot most pont a NATO veszélyezteti azzal, hogy rákényszeríti Magyarországot az akcióban való részvételre.
- Ön szerint mi a NATO célja?
- Az, hogy jelen legyen a Balkán központjában, mert Koszovó stratégiai fontosságú terület. Álláspontom szerint az agreszsziónak szerepe van az úgynevezett új világrend kialakításában is. Talán sarkosnak tűnik a megfogalmazás, de lehetséges, hogy ha Milosevics a kilencvenes évek elején vállalta volna a NATO szerbiai emberének szerepét, most az albánokra hullanának a szövetség bombái.
- Milyen esélye van a NATO-nak egy esetleges szárazföldi támadás esetén? A szerbek híresek partizán múltjukról, és ráadásul jól ismerik a hazai terepet.
- Ez a légitámadás sem sétagalopp, de a szárazföldi beavatkozás hatványozottan veszélyes lenne. Nemcsak abból a szempontból, hogy a szerbek meg tudják-e védeni magukat vagy sem, hanem azért is, mert egy ilyen szárazföldi akció példa nélküli a nemzetközi jogban. Egyértelmű megszállást jelentene, amiből nem lehetne győztesen kijönni, ahogy Vietnámból sem lehetett győztesen kijönni.
- Miért szakadtak meg a franciaországi béketárgyalások?
- Az a tervezet, amit a jugoszláv delegáció tett le Párizsban az asztalra, a nemzetközi normákhoz viszonyítva is lényegesen szélesebb autonómiát biztosít Koszovónak, ugyanakkor Szerbián belül tartja a tartományt. Ezzel szemben az a tervezet, amit az albán nemzetiség írt alá, az államiság összes attribútumával felruházta volna Koszovót: elnöktől kezdve az alkotmánybíróságon át sok egyéb intézménnyel. Ez gyakorlatilag egy új állam létrejöttét jelentené, amely rendkívül könnyen kiszakadhat Jugoszláviából. Magyarországon elterjedt az a tévhit, hogy Koszovó nem része Szerbiának, a szerbek csak érzelmi alapon kötődnek Koszovóhoz. Ezzel szemben az az igazság, hogy Koszovó a középkori szerb állam legfejlettebb, központi része volt, itt található a legtöbb egyházi és kulturális emlék. Viszont egészen a XV. századig a források nem mutatják ki az albán népesség jelenlétét. Az az állítás tehát, miszerint itt albán őslakosságról van szó - ahogyan ez a magyar honvédelmi miniszter részéről is elhangzott -, nem felel meg a valóságnak. Nagyon veszélyesnek tartjuk, ha vezető beosztásban lévő személyek elemi információkkal sincsenek tisztában.
- Mi a véleménye a szerb népirtásról?
- Számunkra is elfogadhatatlan a probléma ilyen rendezése, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez előre látható volt abban az esetben, ha megindulnak a bombázások. Előre látható volt, hogy ha a nemzetközi közösség nem áll a mellé, hogy Szerbia és Jugoszlávia megtartsa területi integritását, akkor a szerbek a legnagyobb mérvű konfliktusba keverednek a saját területükön élő nemzetiséggel. Elítéljük a népirtást, de ezért nemcsak azok felelősök, akik csinálják, hanem azok is, akik ezt közvetve előidézik.
- Véleménye szerint Magyarországra nézve milyen veszélyt jelent ez a háború?
- Nem tartok attól, hogy valamilyen katonai csapás éri Magyarországot Jugoszlávia részéről. Mindkét fél nagyon óvatos és kerüli a katonai konfliktust, ezt Jugoszlávia budapesti nagykövetének nyilatkozatai is egyértelművé teszik.