SEBESTYÉN ISTVÁN
Válságbűnözők

Már az 1991-es balkáni konfliktus nyomán tapasztalható volt, hogy hazánkban átrendeződött az „alvilági élet”. Megváltozott a „maffiák” működése, összetétele, egymáshoz való viszonya, és növekedett a délszláv etnikumok részvétele a szervezett bűnözésben.

Hollósi György alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Kábítószer-bűnözés elleni osztályának vezetője lapunknak elmondta, általánosságban megállapítható, hogy a 91-es háború után sok felfegyverzett ember munka nélkül maradt, akik a háborúban „megtanultak” embert ölni. Magyarországon sokan közülük például testőrnek álltak, vagy rosszabb esetben bérgyilkosként „kamatoztatták” tapasztalataikat. Egy másik jelentős „munkalehetőség” volt a kábítószer-kereskedelem, amelyet - legalábbis a heroin tekintetében - a hazájukból már akkor nagy számban kivándorolt albánok uraltak. A drogkereskedelem hazánkban tapasztalható megerősödéséhez hozzájárult az a tény is, hogy az addig bejáratott útvonalak használhatatlanok lettek, így szükségessé vált újabbak kialakítása.
1991 előtt ugyanis a főként Afganisztán és Pakisztán körzetében, az úgynevezett Arany Félhold területén megtermelt kábítószer Isztambul-Szófia- Nis-Belgrád-Zágráb-Ljubljana érintésével vándorolt a nyugat-európai országokba. A polgárháború kezdetétől ez az útvonal teljesen megszűnt, és az addig ott folyó forgalom döntő többsége hazánk területére tevődött át, mivel a biztonságosabb Bulgária-Románia-Magyarország útvonalakat részesítették előnyben.
A drog megváltozott útvonalát követve Magyarországra telepedett több török és főként albán bűnszervezet is, amelyeknek semmi más feladatuk nem volt, mint az áthaladó szállítmányokat „gondozni”, útjukat biztosítani. A hazánkon keresztül áramló heroin fő útvonala az M5-ös és M1-es főutak és persze Budapest. Ezen útvonalak mellett sorra alakultak olyan kamionparkolók, éttermek, műhelyek, amelyek természetes kommunikációs és lokációs központjai lettek a drogkereskedelemnek - foglalta öszsze Hollósi.
Magyarországhoz hasonlóan Európa legtöbb országáról elmondható az, hogy ha heroincsempészetről van szó, akkor két etnikum jöhet számításba: a török és az albán. Az albánok évek óta folyamatosan terjeszkednek, és az Interpol szerint céljuk a teljes monopolhelyzet megszerzése a nyugat-európai drogkereskedelemben. A svájci piac nyolcvan százalékát például már ők uralják, de Európa olyan területein is felbukkannak, mint Skandinávia. Az ezekben az országokban megszerzett pénz jelentős részét a koszovói albánok „hazaadják”, vagyis támogatják az otthon maradtakat. Az átutalt pénzből - valószínűleg annak nagyobbik részéből - persze fegyvereket is vásároltak a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) számára.
A rendőrség adatai szerint hazánkban a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó albánok száma jelenleg mintegy 500 és 1000 fő között van. Ebbe mindenki beletartozik: a pénzt és parancsokat osztó, „kicombosodott keresztapáktól” kezdve a lezüllött, heroinfogyasztó dílerig, utcai árusig. Hollósi szerint ez önmagában nem nagy tömeg, de mivel kizárólag csak kábítószerrel foglalkoznak, egész napjukat ez tölti ki, igen jelentős „eredményeket” tudnak felmutatni ezen a területen.