Dr. Juhász József történész, az ELTE BTK Politikaelméleti Tanszékének tanára,
Jugoszlávia-szakértő:
- Hogyan alakult ki ez az etnikai feszültség a szerb-albán térségben?
- A probléma gyökere arra az időszakra vezethető vissza, amikor a szóbanforgó
terület visszakerült a szerbekhez. Ugyanis ekkor ez már albán többségű volt. Az albánok
ezt a felosztást eleve úgy ítélték meg, hogy lényegében az ő nemzeti egyesülési
tervüket megakadályozták, és ők az a nemzet a Balkánon, akik leginkább kimaradtak
abból a folyamatból, hogy mindenki létrehozza saját nemzetállamát. Ennek megfelelően
ebbe a szerb államba soha nem akarnak beilleszkedni. Másfelől a szerbek úgy tekintették,
hogy ezek a törökök örökösei, akiket nem akartak integrálni, hanem vagy asszimilálni
kell őket, vagy kiüldözni. A jugoszláv politikai rendszer még inkább lefojtotta ezt
a feszültséget, sőt Koszovó autonómiát is kapott.
Miután a központi hatalom megszűnt, a szerbek megragadták az első alkalmat, hogy
visszacsinálják az egészet. Az albánok, miután eleve nem akartak beilleszkedni abba
az államba, nem is úgy keresték az utat, hogy egy demokratizált, átalakult Jugoszláviában
megtalálják a helyüket. Nem fogtak össze a szerb demokratikus ellenzékkel sem, így
megkönnyítették Milosevics bebetonozását. Ha összefogtak volna a szerb demokratikus
ellenzékkel, lehet, hogy ma nem Milosevics az elnök.
- A térségben milyen feszültségpontok vannak még? Elég soknemzetiségűek
az országok: Görögország, Albánia, Macedónia és a többi.
- Ha a soknemzetiségű jugoszláv állam felaprózódása tovább zajlik,
akkor alapvetőn átrendeződnek a regionális erőviszonyok, és ennek megfelelően a környező
államok is másképp helyezik el magukat. Törökország például a boszniai bosnyák
kormányt támogatja. Albánia pedig szövetségest találhat bennük. A görögök,
akiknek a törökökkel van konfliktusuk, ezt nem néznék jó szemmel. Ráadásul az albán
nacionalizmusnak vannak területi igényei Görögországgal szemben is. Ha létrejön
Koszovóval együtt egy „nagyobb” Albánia, akkor az összeugraszthatja Görögországot
és Törökországot. Ezért óvatosak most a görögök.
Bulgária helyzete sem egyszerű. Szerintük nincs macedón nemzet, hanem az a bolgár
nemzet része. Két állam, egy nemzet, ahogy ezt ők mondják. A bolgárok ezért „féltő
szemmel” néznek Macedóniára, ellenben az albánoknak a macedónokkal szemben is van követelésük.
Végül is ahány állam, annyi érdekeltség.
- Miben áll az albán politikai ideológia?
- Az albánok túlnyomó többsége muzulmán hitű. Ez azt jelenti, hogy a török
birodalomban, amíg az stabil volt, ők általában megtalálták a helyüket. A
nemzettudat akkor jelent meg, amikor a török birodalom megingott, és az elé az
alternatíva elé kerültek, hogy vagy kitartanak a törökök mellett, vagy felosztják
őket a szlávok vagy a görögök. Számukra a török birodalom felbomlása, Európából
való kiszorulása azt jelentette, hogy ők beszorultak a szláv, illetve görög
nacionalizmus közé. Jelenleg Albánia csak az albán etnikai terület szűk kétharmadát
öleli fel. Ebben az értelemben az albán egyesülésre úgy tekintenek, mint egy
befejezetlen folyamatra.
- Tehát nem csak a szerbek a hibásak?
- Egy ilyen soknemzetiségű területen lehetetlen úgymond nemzetállamot létrehozni.
Nagyon szörnyű dolog, amit a szerbek csinálnak: a koszovói albánok exodusa
elfogadhatatlan, de ők úgy vannak vele, hogy a horvátországi szerbek exodusát is
lenyelte a világ. Igazából az egyik militarista fél mellé sem lehet jó szívvel odaállni.
Az albánok például a koszovói gerillákon keresztül provokálták a szerbeket.
- Nem fordulhat elő, hogy a NATO-csapások inkább felborították, mintsem
stabilizálták azt a kényes egyensúlyt, ami eddig, ha kisebb villongásokkal is, de
megvolt a térségben?
- Szerintem igen. Persze nehéz ezt megmondani, mert egy politikus nyilván
mindig rendelkezhet olyan információkkal, amivel mi nem. Szerintem inkább elhamarkodott
volt a NATO-csapás. Itt nemcsak arról van szó, hogy kikényszerítsék a szerb-albán
kompromisszumot, hanem arról, hogy a tíz éve megindult világpolitikai elrendeződést
befejezzék, világossá tegyék. Megmutassák, hogy mik az oroszok határai. Most jön a
NATO 50. születésnapja. Önmagában a koszovói helyzet nem volt sokkal szörnyűbb,
mint volt három hónappal ezelőtt, vagy lett volna vélhetően öt hónap múlva.
Viszont az adott helyzettől független meggondolások alapján megjelent egy harmadik fél:
a NATO. Milosevics úgy gondolkozhat: míg a NATO keresztülviszi akaratát, addig van
minimum három hetünk. Azalatt elkergetünk annyi albánt, amennyit csak tudunk - és
akkor kész helyzet van.