Közvetlenül nincs jelentős hatása hatása a jugoszláviai háborúnak a magyar árufrgalomra,
ugyanis Jugoszlávia részaránya a magyar kivitelben csekély - nyilatkozta a Pénzügyminisztérium
munkatársa. Pontos adatokat a gazdasági hatásokról még nem lehet tudni, hiszen a
befektetők kivárják, amíg elmúlik a háború kiterjedésének veszélye. Rövid távon
egyelőre nincsenek komoly károk, noha szinte minden magyar szállítócég leállította
a szomszédos országba tartó forgalmát, ami számukra jelentős bevételkieséssel járt.
A válság okozta károk több százmillió forintra rúghatnak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárhelyettese szerint Jugoszlávia a magyar
külkereskedelemben a 19. helyen áll. Závocki Péter, a Gazdasági Minisztérium magyar-jugoszláv
kapcsolatok szakértője lapunknak elmondta, hogy az élénk kereskedelem eredményeképpen
a tavalyi év folyamán a magyar export 143 millió dollár volt, a jugoszláv export
Magyarországra pedig 61 millió dollár. A legfontosabb kiviteli áruk a különböző élelmiszerek,
a papíripari termékek, az olajtermékek, a kohászati termékek, illetve számottevő a
Magyarországon található külföldi illetékességű személyautógyárak exportja is.
Egyelőre formálisan ugyan nincs leállítva az áruforgalom a határon keresztül, az
mindenesetre tény, hogy a határforgalom nagyon gyér, és határátlépés mindkét
oldalról alig-alig történik.
A háborús állapot elsősorban a szállítmányozó cégeket érinti. Többnyire a
biztonság kedvéért nem lépik át a határt, vállalva ezzel akár a veszteséget is. A
NATO-csapások elhúzódásától függően jelent majd a cégeknek mindez költségtöbbletet,
nyereségcsökkenést vagy a partnerek elvesztését, legroszszabb esetben csődöt.
A Mahart Rt.-nek naponta mintegy 2 millió forint bevételkiesése keletkezett akkor,
mivel a társaság nem engedte hajóit a Duna szerbiai szakaszára, és miután a Duna-híd
a háború áldozata lett, a hajózás lehetősége sem áll fenn.
Szakolics Attila, a Hungarocamion Rt. fuvarozási vezetője elmondta, addig, amíg a háborús
konfliktus tart, Jugoszlávia gyakorlatilag „elveszett” a térképükről, és a háborús
terület megkerülésével Románián és Bulgárián keresztül szállít. Ez a kényszerművelet
azonban nemcsak a szállítások egy-másfél nappal való meghosszabbodását okozza,
hanem jelentős üzemanyag többletkiadást, és bevételcsökkenést is jelent.
Más a helyzet a MÁV-nál, amelyet szintén érzékenyen érintene a bevételkiesés. A vállalat
ezért nem állította le az áruszállítást Jugoszlávia felé - mondta Fekete Júlia,
a MÁV áruforgalmazási főmunkatársa. Továbbra is szállít tehát a NATO bombázása
alatt lévő országba, hiszen ezt eddig sem minisztériumi rendelet nem tiltotta be, sem
Jugoszláviától nem érkezett még erre felkérés. A jelenleg érvényben lévő jogi
szabályok szerint ugyanis két esetben kellene a MÁV-nak áruforgalmi korlátozást
kiadnia: először akkor, ha a közlekedési tárca vagy a kormány a háborús veszély
miatt ezt elrendelné, illetve akkor, ha ezt az illetékes ország kérné - vasútvonalának
vagy állomásainak károsodása miatt. A szállítások száma azonban mégis
folyamatosan csökken, főleg a magyarországi feladók körében, mivel annyira tartanak
a háborús veszélyektől (bombatalálat, eltűnt áru stb.), hogy míg a Magyarországon
tranzitban forgalmazó, főleg osztrák szállítók esetében többször előfordult a háborús
zóna megkerülése Bulgárián és Románián keresztül, addig a magyarok inkább
visszavonják a megrendeléseket.
A MALÉV illetékese szerint a veszteségek több tízmillió forintra rúghatnak a Dél-Európába,
Közel-Keletre és Észak-Afrikába irányuló járatok elterelése következtében.