HÍRÖSSZEFOGLALÓ
NATO-milliók
A fegyveripar az 1994-es mélypont után 1997-ben 25 milliárd dollárra tornázta fel a forgalmát. Ez azonban mesz-sze elmarad a hidegháborús korszak csúcsévétől, az 1987-es fegyverszállítási rekordtól, amikor 45 milliárd dollár bevételre tett szert. A következő években a NATO fegyverarzenálja 40 százalékkal apadt, s ezzel párhuzamosan csökkent a fegyvergyárak kapacitáskihasználtsága.
Szerelők ellenőriznek egy bevetésről visszatért A-10 Thunderbolt csatarepülőgépet Fotó: MTIA NATO-bővítés és a délszláv beavatkozás minden bizonynyal lendületet ad a piacnak. A bővítés teljes költsége az elkövetkező 13 évben megközelítően 27-35 milliárd dollár lesz, ami a NATO költségvetési keretén felül van. Az USA ehhez 5-6 milliárd dollárral járul hozzá.
A NATO a tagországok befizetéséből gazdálkodik. Az idén 1,6 milliárd dolláros kerettel rendelkezik. Ezen belül a három költségvetési kategória közül a legnagyobb a biztonsági befektetési program, amely 734 millió dollár, melyből az USA 196 milliót vállal. A teljes katonai költségvetés 720 millió dollárt tesz ki, ehhez az USA 227 milliót ad. A legkisebb tétel a civil költségvetés, amelynek 164 millió dollárjához az USA 46 millióval járul hozzá.
Az egyes államok védelmi kiadásai a költségvetés 10-30 százalékát teszik ki. Arányaiban az USA költ erre legkevesebbet, de a GDP-hez viszonyítva névértékben messze a legnagyobb tételt fordítja hadi kiadásokra. Becslések szerint az USA évente 250 millió dollárt költ kereskedelmi műholdak használatára, az összes katonai űrhajójának lecserélésére pedig a 2003 és 2015 közötti időszakban közel 30 milliárd dollárt szán. A legújabb típusú hadihajó-flotta 62,7 milliárd dollárba kerül - a védelmi költségvetés a következő évben 1 milliárddal többet költ a hajógyártás felgyorsítására. Az USA védelmi és hadászati kiadása a világ összkiadásának egyharmadát teszi ki.
Akár 3 milliárd dollárba is kerülhet a NATO-támadás abban az esetben, ha egy hónapig elhúzódnak a légicsapások, és ha nem lesznek szárazföldi hadműveletek. A humanitárius akciók kiadásai azonban ennek a négyszeresét is elérhetik. A Lehman Brothers brit befektetési ház elemzése szerint, ha nem kerül sor szárazföldi csapatok bevetésére, a háború hatása nem lesz számottevő a NATO-országok piacaira és államháztartására, hiszen a kiadások GDP-jüknek mintegy 0,1 százalékát teszik ki. A számítás 30 napos akcióval, napi 30 darab, egyenként egymillió dolláros cirkáló rakéta, valamint 150, rakétát vagy bombát szállító repülőgép felszállását vette alapul, egyenként 100 ezer dolláros költséggel. Ehhez 30 ezer fő bevetése esetén évi átlagban még 1 milliárd dolláros kiadás járul. A humanitárius akciók számítások szerint 12 milliárd dollárba is kerülhetnek egyhónapos háború esetén. Ha elhúzódik a háború, és a menekültek száma meghaladja a 2 milliót, ennél jóval súlyosabb kiadásokkal kell számolni.
