PÉCSI TIBOR
Erősödő szakszervezetek

Több tízezer - egyes vélemények szerint 30 ezer - közalkalmazott és köztisztviselő tüntetett a Parlament előtt március 20-án. Ez a jelentős létszám lapunk információi szerint magukat a szakszervezetiseket is meglepte. Ráadásul az is a meglepetések sorába illik - mondta egy szakszervezeti vezető -, hogy a kormányzatnak eleddig nem sikerült megosztania a korábban megosztottságukról híres szakszervezeteket. Orbán Viktor rádiónyilatkozatában elkésettnek nevezte a demonstrációt. Szakértők szerint a kormánynak előbb vagy utóbb foglakoznia kell a szakszervezetek igényeivel.

Transzparens-komunikáció    Fotó: Vörös Szilárd

Mint decemberi lapszámunkban írtunk róla, a különféle szakszervezeti tömörülések között elindult a párbeszéd egy esetleges összefogásról. Az akkori nyilatkozatok február-márciusra ígértek szakszervezeti megmozdulásokat, azzal indokolva, hogy a közszféra alkalmazottai ez idő tájt szembesülnek az 1998-as béremelések készpénzben mérhető hatásával. A Hetek úgy tudja, hogy a demonstrációkkal azért is vártak eddig, mert a szakszervezeti szférában volt egy bizonytalanság a mozgalmak valóságos támogatottságát illetően. Vártak arra is, hátha az eddig velük szemben „hűvösen” viselkedő kormányzat hajlik a kompromisszumra. Mivel legutóbb a Stumpf István kancelláriaminiszterrel folytatott tárgyalás nem járt sikerrel, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) demonstrációt szervezett. A szakszervezetek problémája, hogy Stumpf egy csomagban kívánta a rájuk nézve kedvező és hátrányos kérdéseket elfogadtatni.
„A kormány becsapta a közszférában dolgozókat” - hangsúlyozták a szónokok. A tüntetők petíciót nyújtottak be az Országgyűlésnek és a Magyar Köztársaság kormányának címezve. Szerintük a közszolgálatokat sújtó pénzügyi politika és a fűnyíró-elvű létszámcsökkentés mellett más is szárad a kormány lelkén: az állampolgárokat megillető közszolgáltatások csökkentése, a Munka Törvénykönyvének munkavállalókat hátrányosan érintő módosítási terve, a szakszervezetek törvényes jogainak csorbítása, az érdekegyeztetés gyengítése és a nyugdíjasoknak a nyugdíjtörvény módosításával történt „becsapása”.
„Jelzés volt a kormány számára, hogy a szakszervezeteket nem lehet megosztani” - Szatmári Gábor, a SZEF sajtófőnöke így foglalta össze a tüntetés tanulságát. Ezzel a szakszervezetek azt fejezték ki, hogy elutasították a kormány által tervezett fókuszált fizetésnövelést. Követelik az egész közszolgálati szféra számára az ötszázalékos reálbéremelést. A sajtófőnök lapunknak elmondta, hogy az EU-ba való integrálódás egyik feltétele az, hogy a tagországokban lévő átlagkeresetek kétharmadára kell felfejleszteni a jövedelmeket. A jelenlegi közalkalmazotti átlagkereset az EU-ban szokásosnak maximum 15-20 százaléka.
A kormány részéről szerdán érkezett válasz a tüntetésre. Orbán Viktor kormányfő elkésettnek tartotta a rendezvényt a következők miatt: kevés olyan ember van Magyarországon, aki ha magasabb bért követel, ne jogos igényt fogalmazna meg. Úgy látja ugyanakkor, hogy miután az éves infláció várhatóan 11 helyett 9 százalékos lesz, az idei reálbér-növekedés nagyjából megfelel a szakszervezetek őszi követelésének. „Emellett úgy látom, hogy a demonstráció némileg idő utáni, mivel az országgyűlés elfogadta a költségvetést, amin már nem lehet érdemi változtatásokat végrehajtani” - hangsúlyozta.
Lapunknak egy szakszervezeti vezető elmondta: uniós követelmény a szakszervezeti jogok tiszteletben tartása és ezen a területen egyfajta béke elérése, ezért bizonnyal jelzések fognak érkezni Nyugatról. Szakszervezeti körökben úgy tartják, hogy a kormánynak az ezzel a szférával foglakozó szaktanácsadói kisebbnek gondolták a szakszervezetek erejét, illetve történelmi okokból könnyebben megoszthatónak tartották őket. Szakértőnk szerint a szakszervezetek „keményebb diók” a vártnál, s a hétvégi demonstrációval, illetve a Stumpf-csomag elutasításával a kormányzatnak feladták a leckét.