BURIK GÉZA
Híd az iszlám és Európa között

II. János Pál pápa magánbeszélgetésen fogadta Mohammed Hatami iráni elnököt, aki az olasz kormány meghívására érkezett Rómába. Khomeini ajatollah forradalma óta Hatami az első magas rangú teheráni politikus, aki Európába látogat. Az iráni elnök az audiencia végén felkérte János Pált, hogy imádkozzon érte, majd utóbb kijelentette, hogy nem lát „alapvető különbséget” a nagy vallások között: „Mindnyájan a monoteizmus, az erkölcs, a béke és a megbékélés végső győzelmében bízunk.”

A látogatást megelőzően heves viták folytak az olasz parlamentben, ahol a képviselők többsége felhívásban követelte az olasz kormánytól, hogy ne fogadja Hatamit. Lamberto Dini olasz külügyminiszter a nyilvánvaló üzleti előnyökre hívta fel a figyelmet, s arra, hogy támogatni kell egy olyan vezető muzulmán politikust, aki nyilvánosan elhatárolódik a terrorizmustól, és a Nyugattal való párbeszédet szorgalmazza.
Hatami elnök Scalfaro olasz elnökkel is találkozott, majd az olasz törvényhozás előtt mondott beszédében síkra szállt az iszlám forradalom vívmányai mellett, és nevet nem említve elítélte az Egyesült Államokat, amiért az úgymond hegemóniára törekszik a világban. Arra kérte az olasz kormányt, hogy híd szerepét betöltve Európa és a muzulmán világ között, segítse Teheránt a nyitás politikájának útján. Kijelentette, hogy siettetni fogja „a kultúrák közötti párbeszédet”, s úgy említette meg Olaszországot, mint lehetséges „hidat az iszlám és Európa között”. Rámutatott arra, hogy az iszlám forradalom „nem a fegyverek, hanem a hit és az értelem által jutott győzelemre”, valamint, hogy országa képes volt ellenállni „számos nyomásgyakorló intézkedésnek és embargónak, amely sajnos több európai állam részéről is érte”. Bár a demokratikus értékeket fontosnak tartja hazája számára, határozottan kijelentette, hogy „Irán nem hajlandó lemondani az iszlám forradalom során megfogalmazott alapelvekről.”
Az európai emigrációban élő iráni ellenzék szerint Hatami kirakatember, akinek reformjai csupán a Nyugat megtévesztését szolgálják. Hatami alig kétéves elnöksége alatt Iránban 310 embert akasztottak fel nyilvánosan, kilencet megköveztek, nyolc ellenzéki írót gyilkoltak meg és huszonnyolc ellenzékit likvidáltak külföldön - állítja az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa.
Az USA 1995 óta teljes embargót érvényesít Iránnal szemben, mely az OPEC második legnagyobb olajtermelője. Washington Iránt a nemzetközi terrorizmus támogatásával, tömegpusztító fegyverek felhalmozására tett kísérlettel és az izraeli-arab békefolyamat fékezésével vádolja.
Megfigyelők szerint az igazi hatalmat Teheránban még mindig a mullahok és imámok - a muzulmán klérus - tartják a kezükben. Hatami hatalma azon alapszik, hogy sikerült táborába csábítania a hadsereg vezetőit és a liberálisnak mondható polgárságot. Iráni részről a nyitás politikája azzal magyarázható, hogy a kőolaj világpiaci ára rendkívül alacsony, így elapadtak a bevételi források, és most befektetőket kell keresni az iráni rendszer életben tartásához. A látogatást megelőző napokban az ENI olasz olajtársaság 1 milliárd dollár értékű szerződést írt alá egy hatalmas olajmező feltárásáról, és további jelentős üzletek is várhatók.