HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Baloldali seregszemle Milánóban
Egy éves előkészítés után Milánóban összeült az Európai Szocialista Pár (ESZP) kongreszszusa. A kétezer küldött között helyet foglalt az olasz Massimo D’Alema, a német Gerhard Schröder, a francia Lionel Jospin, az angol Tony Blair is, hogy aláírásukkal pecsételjék meg az Európa Parlament júniusi választásaira készült tervezetet.
Pierre Mauroy volt francia kormanyfő Milánóban Fotó: MTIAz Európai Unió politikájának alakulása döntően függ a kontinens szocialista és szociáldemokrata pártjainak szándékától, hiszen az EU tizenöt tagállamából tizenháromban vannak kormányon, tizenegy tagállamnak pedig a miniszterelnöke is szocialista.
A tanácskozás napirendjén szerepelt többek között a „Klíma-jelentés”, amelyben az osztrák kancellár nyomatékosan sürgeti az unió intézményrendszerének átláthatóbbá tételét, ám a delegáltaknak hitelesíteniük kell a „munkaügyi megállapodást” is, amelyet egy, a portugál miniszterelnök, António Guterres által irányított szakértői csoport dolgozott ki, s amelynek szövegén a kongreszszust megelőző napon még alakítani kellett a teljes kompromisszum érdekében.
Egy „egész Európára kiterjedő, munkahelyek teremtését megcélzó szövetség” az, ami megoldást hozhat a munkanélküliség problémájára - állítja az úgynevezett „Guterres-terv”, amely nagyrészt a tíz évvel ezelőtti, Jacques Delors által írt és azóta is a fiókban heverő Fehér Könyv kérdéseit veszi újra számba, és nem kisebb célt tűz maga elé, mint erőfeszítéseket tenni 10 millió munkahely megteremtésére Európában.
A baloldali képviselők nem alkotnak minden szempontból egységes tömböt: a kongreszszus második napján megfagyott a levegő a hétezer négyzetméteres pavilonban, mikor Boselli és több olasz képviselőtársa a távollétében elítélt, és jelenleg Tunéziában bujdokló volt miniszterelnök, Bettino Craxi rehabilitációjáért szólalt föl. Az ESZP jelenlegi elnöke, Rudolf Scharping a felszólalóknak annyit válaszolt: Craxi ügye az olasz bíróságra tartozik.
„A szocialista-szociáldemokrata mozgalom a jelen és a jövő legfontosabb politikai irányzata“ - mondta Kovács László MSZP-elnök, aki megfigyelőként vett részt a milánói kongresszuson. A találkozón társult státust kaptak az uniós tagságra pályázó kelet-közép-európai országok szocialista, szociáldemokrata irányzatú pártjai. A kongresszuson „nagy hangsúlyt kapott a fajgyűlölet és a nacionalizmus elleni fellépés fontossága, és az MSZP is csatlakozott ahhoz a határozathoz, amelyet a faji megkülönböztetés nélküli Európáról fogadott el a kongresszus” - közölte Kovács László. Az unióban jelenleg uralkodó irányzattal ellentétes magyarországi helyzetet azzal magyarázta Kovács, hogy az 1994-es választások után az MSZP vezette kormány nagyon kemény megszorító intézkedéscsomag bevezetésére kényszerült, ami nélkül a gazdaság összeomlott volna. „Ennek eredményeként stabilizálódott a gazdaság helyzete, létrejöttek a fenntartható fejlődés feltételei, mi viszont elvesztettük a választásokat” - hangoztatta. Szerinte milánói tárgyalópartnerei is egyetértéssel nyugtázták, hogy „vannak esetek, amikor az ország érdeke fontosabb, mint a pártérdek”. (MTI)
