Vissza a tartalomjegyzékhez

RUFF GABRIELLA
Sztrájkra készülnek az egészségügyiek

Hétvégi ellátással kell a betegeknek beérniük, ha az egészségügyi dolgozók a sztrájk mellett döntenek. Márpedig az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) az alapszervezetnek azt javasolja, hogy a nyomásgyakorlás keményebb eszközeihez nyúljon. A béremelési vitában a döntés pár héten belül születik majd.

Az elégedetlenség okát nem nehéz kitalálni: az egészségügyi dolgozók idei béremelése nem csupán a szakszervezet által követelt 16 százalékot, de még a kormány ígérte 13 százalékot sem éri el. A második havi fizetések kézhezvétele után nyilvánvalóvá vált: az ágazatban foglalkoztatott 210 ezer ember több mint felének 2-6 ezer forinttal csökkent a nettó bére a tavalyihoz képest. Pedig az egészségügynek amúgy sem erőssége a bérfejlesztés. Az átlagkereset 38 ezer 500 forint (bruttó), és ebbe a portástól a főorvosig mindenkit beleszámítottak.
Az egészségügyi tárca áprilisig 10, majd azt követően újabb 6 százalékos béremelést ígért. Az egészségbiztosító azonban egyes intézményeknek nem a megnövelt összeget utalta át, aminek okait a minisztérium még vizsgálja. Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára kijelentette: a tárca továbbra sem állhat elő más bérfejlesztési javaslattal, mint amit a költségvetési törvény tartalmaz. Cáfolta, hogy 10 százalékos béremelést ígért volna, csupán az intézmények finanszírozásának ilyen mértékű növelésére tett ígéretet.
Bertai Olga, az EDDSZ budapesti elnöke és sztrájkszóvivője hangsúlyozta, hogy az „éhbérért” való foglalkoztatás, illetve a számos kórházban jelentős létszámleépítés a biztonságos betegellátás rovására mehet, hiszen a szakmai problémákért nem a kvázi hitelezőként, pénzintézetként működő tulajdonos önkormányzatokat, hanem a már így is túlterhelt egészségügyi dolgozókat teszik felelőssé. A szakszervezet emellett tarthatatlannak tartja a jelenlegi állapotot, melyben a felhalmozott adósságokat az elbocsátott dolgozók megtakarított fizetéséből kívánják törleszteni, így aki bent marad a rendszerben, a megnövekedett munkamennyiséget ugyanazért a bérért kénytelen elvégezni.
Az EDDSZ sztrájkfelhívása azonban nem kizárólag a bérfejlesztésről szól, hanem az egészségügy általános helyzetéről, és nem csupán (de nem is elsősorban) a döntéshozók, hanem a közvélemény felrázását célozza.