Sorozatunk a tőzsde világába enged bepillantást. Átfogó képet adunk a tőzsdei
életről, és a fogalmak magyarázata mellett bemutatjuk az összefüggéseket is. Ebben
a részben az árutőzsdéről lesz szó.
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) elődjét, a Terménytőzsde Kft.-t 1,9 millió forintos
törzstőkével, 1989. augusztus 15-én hívta életre hat alapító tag.
Mivel azonban küszöbön állt a rendszerváltás, szükség volt egy olyan szervezetre,
amely szabályozza az egyensúly megtalálását és megtartását. Az akkor még csak várható,
később be is következett árliberalizáció miatt a termelői, raktározói, valamint
felhasználói oldalon megnőtt a kockázat. Július 18-án az új törvények adta lehetőséggel
élve 28 alapító tag megalapította a Budapesti Árutőzsdét, és létrehozta a
gabonaszekciót. A rákövetkező évben az élőállat- és a hússzekciót, 1993-ban
pedig a devizaszekciót, amely 94-ben pénzügyi szekcióvá alakult.
A BÁT két területen is igen sikeresen jut előre: a piacok és a tőzsdetermékek körében
állandó a növekedés. A BÁT első évében a forgalom 570 millió forint volt, 1996-ra
viszont már közel 918 milliárd forint lett. 1990-ben 3618 kontraktusra 200 üzletkötés,
1996-ban viszont 5,4 millió kontraktusra 19 ezer üzletkötés történt. 1997-ben öszszesen
33 termék volt jelen a tőzsdén, ebből 14 a gabonaszekcióban (például kukorica,
takarmány és étkezési búza), 9 a hús és az élőállat-szekcióban (többek között
vágósertés, vágóbika), valamint a pénzügyi szekcióban szerepelt (olasz líra, ECU,
USA dollár).
Az üzletkötések nagyobb része határidőre történik. Az üzletkötések nyílt kikiáltásos
módszerrel a tőzsdeteremben történnek, jelenleg az ÁB Novinvest Róbert Károly körúti
irodaházában.