Hetek - III. évfolyam, 8. szám, 1999. február 27

Kettősség jellemzi a magyar emberek kisebbségekhez és az úgynevezett idegenekhez való viszonyát. Van egy társadalmi réteg, amelynél látványosabban jelennek meg az antiszemita és rasszista gondolatok, létezik azonban egy józan középréteg, amelyik éppen ennek láttán emeli fel a hangját. Társadalomkutatók szerint mindezt jól példázza, hogy a héten majd tízezren tiltakoztak a neonáci fiatalok várbeli megemlékezése ellen.

Mint arról előző számunkban már szóltunk, a hétfői megemlékezést Szanyi Tibor szocialista parlamenti képviselő szervezte. A tiltakozó felvonuláson a rendőrség becslése szerint kétezren vettek részt, Szanyi Tibor viszont ennél több embert látott, körülbelül nyolc-tíz ezret. Tény az, hogy a „csendes séta résztvevői” legalább egy kilométeres sorban vonultak. Az Országgyűlés Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága határozatot fogadott el, melyben elítélte az újnáci fiatalok tetteit.
Kulcsár Béláné, az Észak-Magyarországi Mentálhigiénés Programiroda vezetője szerint abban, hogy milyen lesz a jövő társadalma, a gyermeknevelésnek kulcsszerepe van. Mint mondta, a gyerekek nem tesznek különbséget az emberek között bőrszín vagy származás alapján, ezért a humánus nevelés döntő fontosságú. Az értékek felismerését kell megtanítani a fiataloknak, illetve azt, hogy ne az agresszióban éljék ki életkorukból fakadó többletenergiájukat, hanem olyan hasznos dolgokban, mint például a zene, a képzőművészet vagy a sport. Az idegengyűlölet, rasszizmus, antiszemitizmus személyiségi problémákat feltételez - folytatta a szakember. A megoldás természetesen nem az, hogy mindent tolerálunk, hanem meg kell találni azokat a közös pontokat, ahonnan elindulhat a véleménycsere. A fajgyűlöletet egyszerűen bűnbakkeresésnek látja, amelyben az emberek átnéznek sorsuk valós problémáin, és mivel nem tudják azokat megoldani, érzelmi-értelmi szinten beszűkülnek és a másik emberben találják meg a probléma forrását.
Csepeli György, az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének vezetője lapunknak kiemelte, hogy az idegengyűlölet nem magyar specifikum, hanem európai tendencia. Eszerint kontinensünkön az „idegenség” bélyege elutasítást szül, mert az európai gondolkodás eleve mindent elutasít, ami „idegen”. A fogalom és a társadalmi reakciók politikailag kiaknázhatók, elsősorban a szélsőséges pártok nyúlnak ehhez a megoldáshoz. Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, hogy a magyar politikai elit nem él ezzel a lehetőséggel. A tanszékvezető úgy látja, hogy a jelenlegi kormány sajnálatos módon kacérkodik a MIÉP-pel - gondoljunk csak a média-kuratóriumok körüli polémiákra -, körülbelül úgy, ahogyan Antall József egyensúlyozott az MDF-en belül a szélsőjobbos erőkkel. Igaz, most mindez nem egy párton belül folyik, hanem a parlamentben - tette hozzá.
Csepeli szerint a társadalmon belül nincs rasszista vagy ultraliberális mag, hanem az adott helyzetben derül ki, milyen indulatok lapulnak a mélyben. A különböző felvonulások kapcsán megjegyezte, hogy két fajtája létezik a megmozdulásoknak: az egyik „szektás” jellegű - ekkor mindig ugyanaz a szélsőséges réteg vonul ki, mintegy „pavlovi reflexszel” reagálva az eseményekre, ide tartoznak a szélsőjobboldali, újnáci tüntetések -, a másik pedig amikor egy úgynevezett józan középréteg mozdul meg egy ügy kapcsán. Ahhoz, hogy az idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal szemben tömegek lépjenek fel, pontosan ezt a réteget kell megnyerni.

Első fokú ítéletében bűnösnek mondta ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság az úgynevezett skinhead-per két német, két szlovák, egy cseh és egy magyar vádlottját. A csoportosan felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolt fiatalok az ügyészség szerint sörösüvegekkel és más tárgyakkal dobálták meg február 13-án a Viking klubban őket igazoltató rendőröket, akik közül nyolcan könnyebben megsebesültek a dulakodás során. A tárgyalás kezdetén a bíróság elnöke elmondta, hogy amennyiben a február 18-aihoz hasonló rendzavarás történik a tárgyalóteremben - füttyögés, pénzdobálás -, a bíróság eltávolíttatja a rendzavarókat. Noha több ügyvéd úgy vélte, hogy az ügy bonyolultságánál fogva nem alkalmas a gyorsított eljárásra, a bíróság csütörtökön kihirdette ítéletét. Az utolsó szó jogán az összes vádlott tagadta bűnösségét, és ketten sérelmezték azt is, hogy őrizetbe vételük óta nem volt lehetőségük értesíteni német hozzátartozóikat. Az ítélet: két év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónap börtönbüntetés. A külföldi állampolgárokat mellékbüntetésként kiutasították az országból. A nem jogerős ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védők pedig felmentésért fellebbeztek.