ZARA ORSOLYA
Hatékonyság vagy alkotmányosság

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szervezett bűnözés elleni törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek, ezért az országgyűlés által még tavaly év végén elfogadott jogszabály csak akkor kerülhet kihirdetésre, ha a honatyák megszüntetik a törvény jogellenességét.

A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést olyannyira sürgető problémának ítélték a honatyák, hogy a nagy sietségben elfeledkeztek az alkotmányos szabályok betartásáról. A kormány is csak az utolsó pillanatban hátrált meg és kérte, hogy a köztársasági elnök kezdeményezze a törvény kihirdetés előtti vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A taláros testületnek arról kellett határoznia, hogy a törvény egyes rendelkezései a megfelelő alkotmányos eljárási rendben kerültek-e elfogadásra. Az alkotmány ugyanis meghatározza, hogy melyek azok a tárgykörök, amelyekben csak a képviselők kétharmadának igenlő szavazatával születhet törvény. Ezek közé tartozik többek között a rendőrségről, a határőrségről, a menekültügyről, a külföldre utazásról és az idegenrendészetről szóló törvény. Ezeket a minősített többséggel elfogadott törvényeket - az Alkotmánybíróság korábban kifejtett véleménye szerint - később sem lehet egyszerű többséggel módosítani vagy hatályon kívül helyezni. A szervezett bűnözés elleni törvény elfogadásához azonban elegendő volt az egyszerű többségi támogatás, annak ellenére, hogy számos ponton garanciális jogokat kívánt korlátozni. Ezt kihasználva - a bűnözőkkel szembeni hatékony fellépésre hivatkozva - az országgyűlés egy feles törvény leple alatt számos ponton módosította a fent említett kétharmados jogszabályokat.
Azok, akik a kétharmados törvények ilyen módosítását elfogadhatónak tartották, azzal érveltek, hogy a megváltoztatott szabályok pusztán részletkérdésekre vonatkoznak, ezért nem sértenek olyan jogokat, melyek védelme érdekében az alkotmány előírta a minősített többséget. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban nem csupán kiegészítő szabályozásról van szó, hanem több, különálló kétharmados törvény tematikus módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről. Ez esetben pedig a törvényalkotó nem hagyhatja figyelmen kívül a szavazásra vonatkozó garanciális eljárási szabályokat. A taláros testület úgy foglalt állást, hogy a minősített többség követelményét akkor sem lett volna szabad mellőzni, ha a módosítás csak részletszabályokról szól, vagy az adott alapjog hatékonyabb megvalósulását akarta vele elérni a jogalkotó. A hatékonyságra hivatkozva sem lehet megsérteni az alkotmánynak a törvényalkotásra vonatkozó eljárási szabályait.
Az alkotmányos berendezkedés stabilitásának védelme ugyanis megköveteli, hogy a minősített többséggel elfogadott törvény módosítása is széles körű egyetértésen alapuljon.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során tehát a formai követelmények megsértésének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Abban azonban valamennyi alkotmánybíró egyetértett, hogy a jogbiztonság követelményét sértik az új törvénybe a sietség miatt bekerült értelmetlen rendelkezések. Ilyen például, hogy a jogszabály egy nem létező szervnek határoz meg feladatokat: a tervezetben még szereplő, de végül felállításra nem kerülő, úgynevezett Megelőzési Szolgálatra több helyen utal a törvény. Az a jogszabály pedig, amelynek tartalma nem elég világos, nem értelmezhető, sérti a jogbiztonságot, ezért alkotmányellenes.