Hetek - III. évfolyam, 8. szám, 1999. február 27

Egy dolog biztos: a Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokon helyt adott a Baló György vezette Írisz Televízió Rt. keresetének, és február 23-i dátummal olyan jogerős ítéletet hozott, amely szerint a médiahatóság jogellenesen ítélte oda a frekvenciát másfél évvel ezelőtt az RTL Klub műsorát sugárzó tévétársaságnak. Ezért - azonnali hatállyal - fel kell bontania a vele kötött műsorszolgáltatási szerződést. Minden más, ami az ítélet értelmezésére, a kialakult helyzet értékelésére vonatkozik, képlékeny, és sokszor egymásnak ellentmondó.

Az RTL Klub stábja például a napokban költözik vadonatúj, korszerűen felszerelt székházába, s a programok leállítása helyett a műsorszerkezet megújításán dolgozik. A társaság a bírósági ítélet elhangzása után nyilatkozatot adott ki, amelyben az áll, hogy - nézőpontjuk szerint - működésük jogszerű.
Az ügy „gordiuszi csomónak” tűnő problémája, hogy a jogerős ítélet végrehajtására az LB nem kötelezheti a közigazgatási hatóságként eljáró Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT). A médiatestületet az Országgyűlés hozta létre, és - legalábbis formailag - annak is van alárendelve. Az Országgyűlés jogkörét az ORTT-vel kapcsolatban a médiatörvény szabályozza, amely elvileg kizárja a beavatkozás lehetőségét, a testület tagjait nem hívhatja vissza. Legfeljebb a médiatörvény megváltoztatása révén juthat nagyobb jogkörhöz, de ezt csak kétharmados többséggel lehet megvalósítani. Kulcskérdés tehát e szövevényes ügyben, hogy a médiatestület milyen döntést hoz a szóbanforgó kereskedelmi televízióval kapcsolatosan.
Ha az ORTT felbontja a szerződést a Magyar RTL Rt.-vel, akkor a tévétársaság bíróságon támadhatja meg a határozatot, és milliárdos nagyságrendű kártérítési igénnyel léphet fel. Ez esetben több évi pereskedés is elképzelhető. Egyes szakértői vélemények szerint a pernek halasztó hatálya van, vagyis a műsorszolgáltatás a per időtartama alatt nem állna le. Ha az ORTT nem mondaná fel a szerződést, akkor az így létrejött ellentmondásos helyzetben többek között magával a médiatörvénnyel, annak aktuális paragrafusával is szembekerülne, amely kötelezi a testületet a szerződés felmondására. Ha pedig az ORTT új pályázatot írna ki, a jelenleg kialakult helyzetben a pályázóknak egészen más körülményekkel kellene számolni, mint két évvel ezelőtt. A már berendezkedett és a hazai viszonyok között komoly tapasztalatokat szerzett RTL Klub például sokkal nagyobb eséllyel indulna. Turkovics Mónika, az ORTT szóvivője lapunknak elmondta, hogy az LB határozatának írásbeli formáját ügyvédeik révén már február 25-én megkapták. A szóvivő nem bocsátkozott találgatásokba, hanem arról tájékoztatott, hogy szakértők bevonásával dolgoznak azon, hogy - már csak a nézők érdekei miatt is - minél gyorsabban döntésre jussanak.
Az ORTT döntésétől teszi függővé a jelenleg TV3-at vezető Baló György is, hogy mit lépjen. Fennáll annak a lehetősége, hogy az Írisz TV is kártérítési pert indít a médiatestülettel szemben. Ekkor az ORTT tovább perelheti a Baker and McKenzie tanácsadó céget, melyet a jelenlegi külügyminiszter, Martonyi János vezetett 1997-ben. A cég adta ugyanis azt a tanácsot, hogy elfogadható a Magyar RTL Rt. pályázata, s a javaslatért 140 millió forintos tiszteletdíjat vett fel.
Ezek után is fennmarad az a furcsa helyzet, hogy a bírósági döntéssel Balóék pert ugyan nyertek, de frekvenciát még nem - hiszen az LB nem kötelezte az ORTT-t arra, hogy az Írisz Televízió Rt.-vel szerződést kössön. Kérdés tehát, hogy a felperes az erkölcsi elégtételen kívül milyen módon tud érvényt szerezni azon szándékának, hogy csatornához jusson. Ehhez salamoni döntésre lenne szükség.
Az RTL Klub hírigazgatója, Krecz Tibor kérdésünkre azt felelte, hogy az LB ítéletét végre kell hajtani, de a dokumentum áttanulmányozása után világosan megállapítható, hogy a végrehajtás során nem szükséges a műsorszolgáltatási szerződés felbontása.
Kecskés László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanára másként látja a helyzetet, és kérdésünkre egy „vesztesbarát” alternatívát vázolt fel: „A bíróság döntésének mindenképpen érvényt kell szerezni, de nem feltétlenül azon a drasztikus áron, amivel az azonnali szerződésbontás járna. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a bíróság úgynevezett »deklaratív« ítéletet hozott, respektálva az államhatalmi ágak szétválasztásának az elvét, amely szerint közigazgatási szervet közvetlenül nem marasztal el, absztrakt kötelezettségként írta elő a szerződésbontást. Vagyis azt nem egy konkrét alanyra szabott kötelezettségként határozta meg. Ez lehetővé teszi a mozgástér tágítását. Az azonnali megszüntető határozat helyett egy megszüntető szerződéssel kitolható lenne a szerződésbontás időpontja, és így egy olyan, a szerződés jövőbeli megszüntetésére vonatkozó kétoldali nyilatkozat születhetne, amellyel az ORTT formálisan eleget tenne a bíróság absztrakt kötelezettségének, és a felmondó nyilatkozat építő elemként foglaltatna bele a megszüntető szerződésbe. Ugyanakkor a megszüntető szerződés feltételei között lehetne alkudoznia a feleknek érdekeik, pragmatikus szempontjaik szerint. Ez a megszüntető szerződés akár egy jövőbeli pályázat kiírásáig is kitolható lenne, amikor is az Írisz TV, az RTL Klub és akár új jelentkezők is új esélyhez juthatnának.”