HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Két konok fél tárgyalása

A koszovói albánok azt szeretnék, ha a tervezett megállapodás lehetővé tenné egyfajta koszovói „nemzeti gárda” vagy „önvédelmi erő” magvának a létrehozását - állítja a Washington Post című napilap. Ez az erő a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerilláinak „újrafelhasználásából” állna össze, és az albánok javaslata szerint segítséget nyújtana a NATO vezette békefenntartó erők számára „az emberek magatartásának ellenőrzésében”. Enélkül ugyanis a koszovóiak nagy része - érvelnek az albánok - továbbra is megőrizné fegyvereit. A létrehozandó fegyveres magból később, a három évre tervezett átmeneti időszak lejártával maga a koszovói védelmi erő „kelhetne ki” az albán elképzelések szerint. A washingtoni lap távolinak látja annak esélyét, hogy Belgrád belemenjen ilyesmibe. Miközben Szlobodan Milosevics sem a nemzetközi erők helyszínre küldésébe, sem a koszovói albánok széles körű autonómiájába nem akar beleegyezni, az albánok sem nyugszanak bele abba, hogy a rendezés ne tartalmazza a három év elteltével Koszovó sorsáról lebonyolítandó népszavazást. Emellett 10 ezer fősre becsült gerillaseregük teljes lefegyverzését sem voltak eddig hajlandóak vállalni.

Béketeremtésre vagy békefenntartásra indulnak-e a NATO-katonák?    Fotó: MTI

Ha az albánok elfogadnák a béketervet, akkor Milosevicsre háríthatnák a felelősséget, s egyben megteremtenék a hivatkozási alapot az esetleges NATO-légicsapásokhoz. A jugoszláv elnök környezetéből származó források szerint Milosevics alkatától sem áll távol az utolsó pillanatban történő irányváltás. Az albánok bizalmatlanok a Nyugattal szemben: nem hiszik el, hogy a tűzszünet megkötése esetén a nemzetközi közösség valóban ügyelne a megállapodás-csomag további elemeinek megvalósítására, nevezetesen a széles körű autonómia tényleges megteremtésére, mely a mostani fogadkozások legfőbb tartalma.
Szokatlan fordulatot vett a Koszovóval kapcsolatos orosz- amerikai vita: Washingtonban hivatalosan tagadták azt a moszkvai állítást, hogy Borisz Jelcin beszélt telefonon Bill Clintonnal és arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne emeljen kezet Belgrádra.
Az USA-ban régóta ismerik a NATO esetleges légicsapásaival szembeni éles orosz ellenvéleményt, de azt mondják, hogy az elmúlt napokban nem volt a két elnök között semmilyen üzenetváltás. Márpedig Jelcin maga állította, hogy telefonon és írásban is felszólította Clintont, tegyen le Jugoszlávia bombázásának szándékáról, mert azzal úgysem lehet eredményt elérni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban „zavarónak” minősítették Jelcin bejelentését, egyúttal pedig megismételték: mind az Egyesült Államok, mind Oroszország előnyben részesítené a politikai rendezést, de a NATO világossá tette, hogy kész a fellépésre.