- A vidéki társadalmat a pártok miként tudják megszólítani?
- Nagyon különbözik a helyzet a városokban, a falvakban és az apróbb településeken.
Elmondható, hogy minél nagyobbak a városok, annál jobban „meggyökeresedettebbek”
a pártok. A falvakban szinte alig vannak pártok, az önkormányzati képviselők nagy része
független jelölt. A parlamenti választásoknál a pártoknak van szerepe, az önkormányzatiaknál
mint említettem, szinte nincsenek is pártjelöltek, az emberek, a jelöltek menekülnek
a pártlistákról.
- Az ön véleménye szerint a szocialisták mit akarnak elérni az úgynevezett országrész-régió
konferenciákkal. Lehet ez annak oka, hogy felfogták: jobban meg kell szólítani a
vidéki társadalmat, hogy sikeresebbek legyenek?
- Szerintem három kérdésről is szó van. Az egyik az, amit mond: felfogták, hogy a
szavazattömeg nagyobb része nem budapesti. Ennek van még két másik aspektusa is. Egyrészt
észlelhették azt is, hogy rossz, illetve gyenge az eddigi politikai kommunikációjuk. Ráadásul
mióta a Fidesz hatalomra jutott, rendkívül megszervezett politikai kommunikációt is
folytat. Ennek eleme, hogy a megyei napilapok újságíróit, főszerkesztőit, szerkesztőit
rendkívül pontosan ellátják hírekkel. Na már most, nemcsak a szavazattömeg
nagyobbik része van Budapesten kívül, hanem a megjelenő újságpéldányok is. Ez
nincs ugyan a köztudatban, de amit országos sajtónak nevezünk, az lényegében
budapesti sajtó, egyedül a Népszabadság az, aminek jelentős vidéki olvasótábora
van. Vidéken előfizetik a megyei lapot, hogy a helyi híreket olvassák, az országos és
nemzetközi hírek többségét pedig a rádióból és a tévéből szerzik be. Ezt a mezőt
a Fidesz rendkívül ügyesen felismerte és jó kapcsolatot épített ki a helyi médiával.
Tehát véleményem szerint az MSZP második motivációja a vidéki
mini-parlamentsorozattal, hogy rájöttek: médiaeseményeket kell kreálni vidéken is.
És van egy harmadik vetület: így tiltakoznak az ellen, hogy háromheti parlamenti üléseket
vezetett be a mai parlamenti többség. Végül is egy ilyen pótparlamentet próbál az
MSZP csinálni, nem jogi, hanem politikai értelemben. A háromheti parlamenti ülések az
aktuális politikai ügyek esetében ugyanis az ügyek elszürkülésével, „elalvásával”
járhatnak. Ezt próbálhatják tehát ellensúlyozni.
- A média szerepét sokféleképpen értékelik, hiszen van olyan közfelfogás,
hogy ettől függ a hatalom, míg mások az ellenkezőjét állítják. A fővárosi és a
vidéki véleménybefolyásoló elit mennyiben más?
- Általában azt szokták mondani, hogy néhány százalékkal többet számít a
„jó” média, hiszen rengeteg más szempont is van, ami befolyásolja az emberek döntéseit:
életszínvonal, területi egyenlőtlenségek, családi kötődések, vallási hovatartozás.
Ugyanakkor a média szerepe azért jelentős, mert pár százalékon múlhat a győzelem,
mint például ’98-ban is, mind a parlamenti, mind az önkormányzati választásokon.
A második dolog a már említett magas szintű kormányzati kommunikáció. Sem Antall,
sem Horn nem végzett igazi kommunikációt. A Fidesz el tudta érni, hogy a témákat ők
dobják be a köztudatba. Ezzel a többi pártnak fel kell venni a versenyt. Eddig egyedül
Demszky Gábor főpolgármester kampányában voltak, illetve vannak olyan elemek, melyek
hasonlítanak erre a modern sajtómenedzselésre. Ezért éppen ő lehet a következő választások
potenciális miniszterelnök-jelöltje. Ami teljesen új jelenség, hogy úgy tűnik, a
budapesti véleményformáló elit befolyása csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a
kereskedelmi televíziókban nincsenek vitaműsorok, nem kapnak akkora szerepet a fővárosi
kritikus értelmiségiek, a másik pedig a Fidesz eddig sikeresnek nevezhető PR-je.