„Ötven plusz/mínusz” címmel február 3-án konferenciát rendezett a Magyar
Business Leaders Fórum (MBLF) az ötven év feletti diplomás munkanélküliek helyzetéről.
A rendezvény társszervezője a Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában
Alapítvány (NVNSZA), valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium volt. A
konferencián elhangzott főbb gondolatok nemcsak a középkorúakra vonatkoztathatók.
A Magyar Business Leaders Fórum Károly walesi herceg személyes kezdeményezésére jött
létre 1992-ben, a londoni The Prince of Wales Business Leaders Forum magyar egyesületeként.
Az MBLF képviseletében Hajdú András arról beszélt bevezetőjében, hogy a középkorú
munkanélküli diplomások problémáját csak a kormányzati, a civil, illetve az üzleti
szféra összefogásával lehet hatékonyan kezelni, és ők mint kezdeményezők ehhez a
munkához további partnereket keresnek, elsősorban a munkaadói oldalról. Hazánkban
egyébként jelenleg mintegy húszezerre tehető az ötven év feletti, nyilvántartott
diplomás munkanélküliek száma, de sokan nem regisztráltatják magukat.
Dr. Pulay Gyula, az SZCSM közigazgatási államtitkára az általános tennivalókról szólva
kiemelte, hogy elkerülhetetlen a munkaerő-piaci szereplők szemléletváltása, nem
utolsósorban a munkavállaló korával kapcsolatos előítéletek lebontása, ami célzott
foglalkoztatási támogatással is elősegíthető lenne.
Az államtitkár két vonatkozásban beszélt az általános teendőkről. Egyrészt az értékmegőrzés
kapcsán a prevenció fontosságát emelte ki: minden lehetséges eszközzel biztosítani
kellene annak feltételeit, hogy a munkavállaló mindenkor megfelelő szintű szaktudással,
mentális és egészségi állapottal rendelkezzen. Többek között feleslegessé kellene
tenni a leszázalékolás lehetősége által nyújtott kiskapukat, amihez mindenek előtt
az érintettek mentalitásváltására, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs
rendszer széleskörű kiépítésére lenne szükség. Mindehhez szervesen hozzátartozna
az egész életen át tartó tanulás szemléletének magyarországi meghonosodása is. Másodsorban
az értéktudatosítást hangsúlyozta az államtitkár, amelynek kapcsán a munkavállaló
helyes önértékelésének és kellő piacismeretének szükségességét említette.
A civil szféra képviseleté-ben dr. Gayer Gyuláné, az
NVNSZA elnöke előadásában összefoglalta az alapítvány eddigi, egy évtizedes munkájának
főbb állomásait. Elmondása szerint fő profiljuk a munkanélkülieknek nyújtott
ingyenes elhelyezkedési tanácsadás, ezen túlmenően egyes településeken különböző
- munkalehetőségeket teremtő - projektek létrehozásában vettek részt. 1995-től
kezdve vált szembeszökően magassá (22%) a tartósan munkanélküliek aránya, akik többnyire
halmozottan hátrányos helyzetűek, ezért komplex gondozó programot kellett kialakítani
a számukra. A tartósan munkanélküliek gyermekei különösen veszélyeztetett állapotban
vannak, hiszen nagy az esélyük arra, hogy - úgyszintén tartósan - másodgenerációs
munkanélküliekké váljanak. Számukra ifjúsági klubokat szerveztek országszerte,
ahol sportolási, művelődési, képzési lehetőségeket biztosítottak.
Az alapítványhoz forduló tartósan munkanélküli diplomások többsége műszaki végzettségű
(29%), illetve bölcsész (28%). A diplomás munkanélküliekről elmondható, hogy nem könnyen
adják fel, azaz gyakorlatilag minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy munkához
jussanak: kreatívak, képzik magukat, vagy éppen mindenféle fizikai munkát elvállalnak
azért, csakhogy elmozduljanak a holtpontról. A tapasztalatok hatására jutott el az
alapítvány arra az elhatározásra, hogy a Nyugaton már elterjedt úgynevezett atipikus
foglalkoztatási formát itthon is meghonosítja. Ez azt jelenti, hogy a harmadik,
nonprofit szektor - például civil szerveződések vagy egyes önkormányzatok révén
közmunkák - bevonása révén sok emberen lehetne még segíteni.
A konferencia további részében felszólalt Eric Galvin, az angol Munkaügyi és Oktatási
Minisztérium igazgatója, végezetül pedig Dr. Bánfalvy Csaba közgazdász, szociológus,
a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára tartott előadást
Munkanélküli diplomások alkalmazkodási nehézségei és jövőtervei címmel.