HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Nehéz örökség vár Husszein utódjára

Válságosra fordult Husszein jordániai király állapota, miután nem járt sikerrel az Egyesült Államokban végrehajtott, ismételt csontvelő-átültetés sem. A Közel-Kelet legrégebben, 47 éve hatalmon lévő uralkodóját a műtét után azonnal hazaszállították, hogy - a brit Sky News hírcsatorna kommentátora szerint - „utolsó óráit szeretett népe között tölthesse.”

Arafat január közepén Ammanban köszöntötte Husszein királyt    Fotó: archív

Az elmúlt fél év kemoterápiás kezelései ellenére a király állapota átmeneti javulás után január végén hirtelen leromlott, és a rák elhatalmasodásának jelei mutatkoztak szervezetén. Az utódlásáért egyre jobban aggódó uralkodó megfosztotta trónörökösi címétől testvérét, Hasszánt, és legidősebb fiát, a 37 éves Abdullah herceget állította a helyére. Az utódlás kérdése annál is fontosabb, mivel Husszein mindenképpen saját fiát szerette volna a trónon látni, ha nem azonnal, akkor Hasszán utódjaként. Ez azonban a jordán alkotmány értelmében lehetetlen lett volna, mivel Hasszán trónra kerülése átadta volna az utódlás jogát az ő fiának, Rasid hercegnek. A trónörökösi címre eredetileg sikerrel pályázhatott volna Husszein király kedvenc fia, a harmadik feleségétől született, tizennyolc éves Hamzah is, az ő felkészítésére a jelenlegi helyzetben azonban már nem biztos, hogy marad idő. Így esett a választás az érettebb Abdullahra.
Hasszán, a menesztett trónörökös a hírek szerint csak bátyja engedélyére vár, hogy Londonba távozzon. Az El Bajan című jordániai lap azt írta: a döntés közlése után Hasszán átnyújtott egy pisztolyt Husszein királynak azzal a felszólítással, hogy ha hűtlennek találta, lője agyon. Egyes elemzők szerint a király döntését nem annyira a megfontolás, mint inkább hangulata és betegsége befolyásolta, ami a Hasszán hercegnek írt és a média nyilvánossága elé tárt tizennégy oldalas menesztő levélből is kiérződik. A döntés hátterében mindenesetre ott lehet az a tény is, hogy tavaly augusztusban, amikor az uralkodó bevonult a minnesotai Mayo Klinikára, testvére úgy kezdett viselkedni, mintha a király már halott is lenne. Ekkor hagyta el a kórházat, hogy a marylandi béketárgyaláson megjelenve elmondja: a világnak abban a felében, amelybe ő tartozik, már sokan leírták őt.
Jordániában többen úgy érzik: mindez az elmúlt harminc év legrosszabb pillanatában történik. Az ország gazdasági nehézségekkel küszködik, akadozik a békefolyamat, és terjed a korrupció. A Jerusalem Post című izraeli lap elemzése szerint Abdullah herceg valószínűleg a Közel-Kelet egyik legbonyolultabb helyzetét fogja örökségül kapni apjától. Nagyon kevés választási lehetősége lesz uralkodóként, hiszen a régió radikálisabb államai, Irán, Irak és Szíria nem jelentenek biztosítékot Jordánia törékeny önállóságára nézve. Valószínűleg nagy bölcsességre és kiegyensúlyozó képességre lesz szüksége, hogy akadozó gazdasága számára elnyerje az arab országok segélyeit, ugyanakkor kiegyensúlyozott viszonyt tartson fenn Izraellel és az Egyesült Államokkal.
Bill Clinton amerikai elnök csütörtök reggeli imaalkal- mán arra kérte a megjelenteket,
hogy imádkozzanak Husszeinért. Clinton „csodálatos embernek és a béke bajnokának” nevezte az 1952 óta uralkodó jordán királyt, aki még most is azért harcol az életéért, hogy tovább harcolhasson a békéért.
Az utódnak kiszemelt Abdullah herceg Husszein második feleségétől, a brit származású Munától született. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tanult, élete nagyobb részét a hadseregben töltötte, és élvezi a jordán hadsereg gerincét alkotó beduinok támogatását. Kritikusai felróják neki, hogy bár örökölte apja jó ízlését a szép nők és a gyors autók iránt, a hadseregben nincs nagy tekintélye, és távolról sem rendelkezik olyan karizmával, mint a jelenlegi uralkodó. Hamzah herceg sok tekintetben felülmúlja őt, az uralkodásra azonban még túl fiatal.