Sorozatunk a tőzsde világába enged bepillantást. A célunk az, hogy átfogó képet
adjunk a tőzsde életéről, s a fogalmak magyarázata mellett rámutassunk az összefüggésekre
is. Ebben a részben a kisebb cégek részvényei iránti kereslet csökkenésének okait
próbáljuk feltárni.
Az 1998-as évben a befektetők többsége már csak az olyan óriáscégek papírjaira
volt kíváncsi, mint például a Mol, a Matáv és az OTP. A BUX-index ezt a változást
nem tükrözi, hiszen az mindig a legjobb részvények együttes változását vizsgálja,
és ez esetben is csak az történt, hogy ezeknek a „menő” papíroknak az aránya még
jobban megnőtt az index kosarában.
A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy az egyik ok mindenképpen az, hogy a
befektetők, mivel nyereségorientáltak, nem vásárolnak olyan papírokat, amelyek nem
eléggé keresettek, amelyeket nehéz eladni. A belföldi és külföldi nagyvállalatok,
befektetési alapok még 1996-97-ben, egészen az ázsiai válságig, kisrészvényeket is
vásároltak. A válság következtében a három már említett papír monopolhelyzetre
tehetett szert. A későbbi orosz válság további óvatosságra intette a befektetőket.
Ezt követően a magyar befektetők is visszafogottabban vásároltak az addig jól menő
papírokból. Különösen azokból, amelyeket közelebbről is érintett az orosz válság,
mint például a Graboplast és a Richter.
Külön problémát jelentett, hogy a legtöbb kisrészvény nem önként, profit céljából,
hanem az értékpapírtörvényben szereplő tőzsdekényszernek köszönhetően került
be a tőzsdére. Az állampapírok, különösen az új kollekció, ezzel szemben az utóbbi
időben igen nagy népszerűségnek örvend.
Jelen pillanatban a Budapesti Értéktőzsde törésvonalán innen a Mol, az OTP és a Matáv,
valamint az állampapírok találhatóak, amelyek a külföldi tőke nagy részét lekötik,
azon túl pedig az összes többi…