PAPP LEVENTE, DEBRECZENY RÉKA
Globális zűrzavar vagy új világrend

A XX. század végére kialakult általános globalizáció új kihívásokat jelent a modern világ számára, és ezekre a kihívásokra megnyugtató válaszok a mai napig nem születtek. A gazdasági válsággócok, a gazdag és szegény régiók közötti egyre mélyülő szakadék, a hatalmas tőkekoncentráció, valamint az egyre kifinomultabb módszerekkel dolgozó nemzetközi bűnözés és korrupció által létrejött új helyzet új megoldások kutatására ösztönözte a Davosi Világgazdasági Fórum szervezőit. A rendezvényen 1800 gazdasági és politikai vezető - közöttük 40 állam- és kormányfő -, valamint olyan nevek, mint a Microsoft birodalom atyja, Bill Gates, és a nemzetközi pénzember, Soros György is a résztvevők között voltak. A konferencia 29 éve működik a világ pénzügyi „agyaként”, de ennyi megoldásra váró problémával, mint az idén még sohasem szembesült.

Roman Herzog: jelen zavaros korunkból egy új „szociális” világrend vezethet ki, amely egy egységes erkölcsöt hoz majd létre    Fotó: MTI

Már az időjárás is jól kifejezte, milyen gondokkal kell szembenéznie a fórumra érkezőknek: a svájci üdülőhelyen 30 éve nem tombolt akkora hóvihar, mint csütörtökön, a konferencia nyitónapján, komoly akadályokat okozva ezzel a meghívottak megérkezésében.

Szociális világrend

Roman Herzog német elnök nyitóbeszédében a globalizáció szociális hatásairól beszélt. Úgynevezett szociális világrend megteremtését javasolta, és hangsúlyozta, hogy ebben az embert kell a középpontba állítani. Ezen túl a kultúrák közötti párbeszéd elmélyítését tartja a jövő legfontosabb feladatának, mert ennek bizalom- és békeépítő szerepet is tulajdonít. A német elnök szerint a globalizációnak az egész világon egységes erkölcs megteremtéséhez kell vezetnie. Dicsérte az Egyesült Államokat, amely szerinte máris minden más államnál több felelősséget vállal a világ konfliktusainak megoldásában. Herzog úr az új, „szociális” világrend létrehozásában látja a kiutat a jelenlegi zavaros helyzetből.
A hatnapos rendezvény fő témája a globalizáció által okozott káros folyamatok kezelése, illetve visszaszorítása volt. A XX. században megszokhattuk, hogy a problémák kezelése törvények, jogszabályok, bizottságok felállítása által történik. Az új problémákra a régi törvények csak részleges válaszokat adnak. Új szabályozási mechanizmusokra lenne szükség, ezek azonban most még hiányoznak.
A jelenlegi nemzetközi intézményrendszer a II. világháború után jött létre, amikor a politikusok - gyakorlatias módon - rendkívül sok nemzetközi szervezetet alapítottak (például: Világbank, ENSZ, GATT, IMF, NATO stb.), amelyek zömmel a mai napig működnek, de kezdik az öregedés jeleit mutatni. A washingtoni Carnegie nemzetközi alapítvány alelnöke, Thomas Carothers ezt úgy fejezte ki, hogy „a hidegháború utáni világot egy olyan intézményrendszerre tervezték, amely 50 évvel ezelőtt született egy egészen más érára, és fogytán az üzemanyaga. A jelenlegi helyzetet kezelni tudó intézmények létrehozására pedig meglepően kevés a kezdeményezés.” Mivel a globalizáció önmagában nem hozott létre új nemzetközi intézményrendszert, amely kontrollálná, ezért negatív hatásai ma még kezelhetetlenek. A betegséget ugyanis nem lehet úgy gyógyítani, ha nincs konszenzus a tünetek diagnosztizálásában.

Kölcsönök és korrupció

Vegyük csak például a tavalyi ázsiai pénzügyi válságot, amely Ázsiából Oroszországba és Brazíliába is begyűrűzött, és még mindig tart. Az IMF diagnózisa - Washingtonnal egybehangzóan - azt állapította meg, hogy az érintett országok rossz mikrogazdaság-politikát folytatva túl sok szabálytalan kölcsönt engedélyeztek rosszul auditált cégeknek, tetézve ezt egy kapcsolatokra épülő kliensrendszerrel, valamint állami alkalmazottaknak fizetett hálapénzekkel. Az IMF gyógymódja a szorosabb banki szabályozásban, átláthatóságban és magasabb kamatlábak bevezetésében állt. Az érintett országokban azonban a legtöbben a problémát inkább abban látják, hogy a nemzetközi pénzvilág szereplői a gondok első jelei láttán pánikszerűen reagáltak, és ezzel egy láncreakciót indítottak el.
A veszélyeztetett országok szívesen vennék, ha korlátozásokat vezetnének be annak érdekében, hogy a külföldi befektetők ne vonhassák ki a folyamatos termelést biztosító tőkéjüket ilyen gyorsan. A világ vezetői tovább vitáznak azon, hogy az IMF-nek mit kellene tennie a süllyedő gazdaságokkal, de nincsenek abban a helyzetben, hogy új szervezetet hozzanak létre, amely a pénzügyi krízisek elkerülését lehetővé tenné. Soros György elmondta: sokkal mélyebb nemzetközi együttműködésre van immár szükség a gazdaság- és pénzügypolitikák harmonizálására, mint amilyen például Európában alakul ki a közös pénz megteremtésével. Soros egy új pénzügyi alapot kíván létrehozni, amely szigorítaná a nemzetközi kölcsönök feltételeit, és több garanciát biztosítana a visszafizetésre. A befolyásos pénzember emellett az IMF átalakítását javasolta, hogy az a rászoruló országok számára még a válság ellenőrizhetetlenné válása előtt a pénzszerzés végső mentsvára legyen. Mások ezt fokozva azt mondják: az IMF nem tud megfelelni ennek a célnak, és Camdessus elnököt fel kell szólítani a távozásra.
Tekintettel arra, hogy a brazil nemzeti valuta összeomlása előtt lyukas vödörként nyelte el a nemzetközi segélyként átutalt 9 milliárd dollárt, a három hete kinevezett brazil jegybankelnököt leváltották, s helyére Arminio Fraga, Soros György korábbi főtanácsadója került. A nemzetközileg igen elismert Fragától azonban némelyek tartanak, és feltették a kérdést, hogy valójában a központi banknak vagy netán még mindig Sorosnak dolgozik-e. Soros mindenesetre Svájcban sürgette az IMF-et a megígért 41,5 milliárd dolláros kölcsön következő részletének folyósítására, ugyanis az időhúzás szerinte csak nagyobb károkat okoz.
Öt nemzetközi pénzügyi szakértő felszólította a fórumot, hogy a 2000. évi időbomba kezelésének elsődleges szerepet biztosítsanak, mivel a következő válság kirobbanását éppen ez okozhatja. Bill Gates azonban sokkal optimistábban nyilatkozott, szerinte ezt a kérdést sokan eltúlozzák. Soros György jóslata szerint a következő válság a nemzetközi pénzügyi rendszer centrumában, az USA-ban fog kialakulni, mégpedig a tőzsdei nyereségek egyre növekvő „buboréka” és a fedezet nélküli túlköltekezés miatt.

Ki a felelős?

A davosi fórum résztvevői eltérően vélekednek a globalizációról: egyesek ugyanis a globalizációt úgy látják, mint egy, a világpiacokat egységesítő dinamikus erőt, míg számos fejlődő piacgazdaság bosszankodik, hogy az „orcátlan” befektetők elmenekítik tőkéjüket a piacukról, ezzel súlyos válságba keverve országukat, és emiatt egy új pénzügyi struktúra kialakítását szorgalmazzák. Yashwant Sinha indiai pénzügyminiszter elmondta: nem engedhetjük meg, hogy nemzetgazdaságokat rendítsen meg valaki egy billentyű leütésével számítógépén, ami által dollármilliárdok mozdulnak meg szerte a világon. „Rendkívül fontos - tette hozzá -, hogy összefogjunk, és nemzetközi konszenzusra jussunk, hogy a nemzetközi tőkeáramlást nagyobb felügyelet alá vonjuk, szabályokra alapozzuk, és rendet teremtsünk a káosz helyett. Ha ez nem történik meg, sajnálom, de a globalizáció sokak számára egy mocskos szó marad.” A fejlődő gazdaságok több vezetője is Soros Györgyöt szidja, azzal vádolva a pénzembert, hogy ő és más spekulánsok okozták pénzügyi válságukat.
Mahathir Mohamed maláj miniszterelnök, aki szintén szabályozottabb nemzetközi pénzügyi rendszert követelt, bevallotta, hogy nem is kíván találkozni a „főellenség” Sorossal.
Nem elégedett ugyanakkor a pénzügyi rendszer jelenlegi működésével a „másik oldal” sem. A leggazdagabb országokat tömörítő G7 e hó folyamán ül majd össze, hogy tárgyaljon az új pénzügyi struktúráról. A tagok mindenesetre egyetértenek abban, hogy növelni kell az átláthatóságot, és egy ország pénzügyeiről alkalmas időben kell információt biztosítani.
„Olyan időket élünk, amikor a globális irányításra való igény a tetőfokára hágott, de a különböző nemzetközi érdekek megfojtják a megoldást” - nyilatkozta Moises Naím, a Foreign Policy című újság szerkesztője. Ez a megállapítás igaz a hidegháború után kialakult diplomáciai helyzetre is, ahol Bosznia, Koszovó vagy Irak helyzete okozott nemzetközi viszályt.

Világméretű gazdasági fúziók

A pénzügyi szintű globalizálódáson túlmenően Al Gore amerikai alelnök kijelentette: a világgazdasági változások csak egy részét képezik annak a drámai átalakulásnak, amely jelenleg a világ civilizációjában zajlik. A kulturális és a fogyasztói szokások egységesülését eredményezi világszerte a nagyvállalatok összeolvadása. A gazdaságban leginkább az óriási tőkekoncentráció jelzi a globalizációs folyamat tetőzését. Az utóbbi néhány hónap is bővölködött a gazdasági fúziókban, amelyek leginkább a bankrendszert, az autóipart és a harcászati-védelmi rendszereket érintették.
A francia Société Générale és Paribas bankok fúziója kapcsán a Deutsche Bank vezérigazgatója elmondta: ennek a bankkonszolidációs folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. A neves szakember szerint Európának rövid időn belül 5-10 nagy bankja lesz.
Az egybeolvadás talán a nemzetközi autóiparban a legszembeötlőbb. A brit autóipar gyakorlatilag elkelt. A Rovert a BMW, a Jaguart a Ford és legutóbb a híres Rolls Royce-ot a Volkswagen csoport vásárolta fel. A legaktívabbak a német cégek, ugyanis szerintük aki nem terjeszkedik, az menthetetlenül tönkremegy. A német Daimler-Benz Mercedes az amerikai Chryslerrel fuzionált, és létrejött a világ ötödik legnagyobb, a minőséget tekintve pedig lehet, hogy első számú autógyára.
Jürgen Schrempp, a Daimler- Chrysler fúzió igazgatóságának elnöke például elmondta: egyre kevesebb lehetőség nyílik majd a szűk mozgásterű vállalatok számára az autógyártás területén. Vállalatuk az autóipar globalizálódásának mintapéldája.
A másik egységesülő terület a légi-, a harcászati és védelmi ipar óriásai. A British Aerospace a közelmúltban vásárolta meg a General Electrictől a Marconi elektronikai céget, és így Európa legnagyobb és a világ második repülőgépgyártója lett. Egyedül az amerikai Lockheed Martin előzi meg a mammutcéget. Az új egyesülés elsősorban Európát látja el modern repülőgépekkel, valamint az európai űrkutatásban vállal oroszlánrészt. Az Airbusok a személyszállításban, az Eurofighter vadászgépek pedig harcászati területen szorítják vissza az Egyesült Államok eddigi kizárólagos szerepét. Az új tömörülés piaci értéke 16 milliárd dollár körül mozog.

Három világvaluta

A bankrendszer centralizációja mellett a pénzügyi rendszerek is egyre szűkebb mozgásteret kapnak. Közismert az a terv, miszerint a világot három fő pénzügyi zónára kellene felosztani. Gerhard Schröder német kancellár azt javasolta, hogy az USA, Japán és Európa a világvalutákat egy dollár-, jen- és eurózóna kialakításán keresztül tömörítse magába. Az Egyesült Államok érdekeivel ez a terv jelenleg ellentétes, hiszen a dollár még mindig a vezető világvaluta, és kizárólagos szerepéről nem kívánnak egykönnyen lemondani. A német kancellár ezt úgy kommentálta, hogy „saját oldalunkra kell állítani az Egyesült Államokat, nem járhatunk csak a magunk útján”. Henry Kissinger volt külügyminiszter a dollár és az euró árfolyamával kapcsolatos megegyezést sürgette. Jim Leach, amerikai kongresszusi képviselő ezen túlmenően Észak-Amerika és Európa szabadkereskedelmi zónájának megteremtésére, a különbségek kiküszöbölésére, valamint az EU és a NAFTA partnerségének fejlesztésére szólított fel. Az Európai Unió és az USA közeledése azonban még várat magára, mivel az Egyesült Államok tart attól, hogy ez jelenlegi vezető szerepének gyengülését jelentené.