MUNKATÁRSUNKTÓL
Ítélet a börtön falain kívül
Szokatlan még Magyarországon, hogy a börtönöknek ma már nemcsak őrizniük kell a fogvatartottakat, hanem sok esetben a rabok testi épségét is védeniük kell bűnöző csoportoktól. A hét eleji kettős gyilkosság, melynek során egy fogvatartott férfit és „testőrét” gyilkolták meg fényes nappal, jól példázza, hogy ezen a területen is új korszak kezdődött már hazánkban.
A helyszín Fotó: MTIAz áldozat, Döcher György neve a rendőrség és az alvilág szereplőinek fülében egyaránt ismerősen cseng. Több gyilkosság kapcsán felmerült már a neve, s bár ezeket nem tudták rábizonyítani, más bűncselekmények - egyebek mellett többrendbeli zsarolás, testi sértés, lőfegyverrel való visszaélés - miatt a Váci Városi Bíróság 1996 novemberében első fokon öt év börtönbüntetésre ítélte. Egyes információk szerint Döcher egy kiszámíthatatlan verőember volt, akitől alvilági körökben sokaknak volt félnivalója, másrészt ő is többek haragját vívta ki maga ellen. De nem volt „keresztapa”, azaz egy szervezett bűnözői csoport feje. Lelki alkatát jól kifejezi a beceneve: Csontkezű…
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szóvivője, Ruzsonyi Péter lapunknak elmondta, hogy minden egyes elítélt kérvényezheti azt a fajta enyhébb büntetés-végrehajtási fokozatot, amelynek értelmében a fogvatartott a börtön falain kívül vállalhat munkát, valamint havonta négy alkalommal huszonnégy órára elhagyhatja az intézetet. A többszörös gyilkossággal - köztük egykori barátnőjének megölésével - gyanúsított Döcher állítólag jó magaviselete miatt kapta meg ezt az engedményt a bíróságtól.
A férfi a számára végzetes napon is megszokott munkahelyén, a XV. kerületi Palota presszóban időzött, de most nem dolgozott, hanem havi rendes „szabadságát” töltötte, néhány ismerőse, felesége és „Bolgár Misi” gúnynévre hallgató testőre társaságában. Péter hangsúlyozta: minden elítéltnek, aki élhet ezzel a lehetőséggel, saját érdekében meg kell fontolnia, hogy mekkora veszély leselkedhet rá a sokak számára értékes biztonságot nyújtó börtönfalakon kívül. A BVOP csak különleges esetekben, rendőrségi segítséggel nyújt védelmet az elítélt számára. Ilyen volt például az előzetes letartóztatásban lévő Pekár József esete, akit másfél éve fia temetésére kísértek el csőre töltött fegyverekkel a BVOP emberei. „A rabok ilyen jellegű védelme viszont nem mindennapos gyakorlat, mivel általában nincsenek kitéve közvetlen veszélynek, hacsak nem keresik azt” - tette hozzá a szóvivő.
A parancsnokság egyébként teljes körű vizsgálatot rendelt el Döchernek a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli foglalkoztatásával kapcsolatban. A merénylet indítékáról több vélemény látott napvilágot. Egyesek szerint az ok személyes bosszú volt, mások a bandaháború kiújulásáról beszélnek. A Die Presse osztrák újság szerint az is elképzelhető, hogy a Magyarországon törvényesen tevékenykedő öt titkosszolgálat közül az egyik áll a két nehézsúlyú bűnöző „kivégzése” mögött, de a lap lehetségesnek tartja azt is, hogy esetleg egy, a rendőrség keretein belül működő, úgynevezett „halálosztag” kezdte meg a működését ezzel az akcióval. Ilyen csoport működött önkényesen például Brazíliában, ahol a rendőrség által jól ismert, de bizonyítékok hiányában felmentett bűnözőket egy különleges osztag „hatástalanította”. Rendőrségi körökben ezt „brazil módszernek” nevezik. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője lapunknak nyilatkozva elmondta: igaz, hogy egyes dél-amerikai országokban valóban működnek ilyen csoportok, de az Európában országokban mindez teljességgel elképzelhetetlen. A szóvivő végül az ügy jelenlegi állását kommentálva megjegyezte: mivel a gyilkosság indítékát eddig még nem sikerült kideríteni, úgy tűnik, a rendőrségnek egy hosszabb távú nyomozásra kell felkészülnie.
Felelőst keres a kormány
Fegyelmi eljárás indult a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a Budapesti Fegyház- és Börtön parancsnoka, valamint egyik gazdasági vezetője és ügyintézője ellen. Ezt Borókai Gábor kormányszóvivő közölte a kormányülést követően, majd hozzátette: a vizsgálat befejezéséig az érintetteket állásukból felfüggesztették. Borókai elmondta azt is: a bíróság annak ellenére adta meg Döcher György számára az engedélyt, hogy azt sem az elítélt nevelője, sem pedig a váci büntetés-végrehajtási intézet nem támogatta, az elsőfokú döntés ellen pedig az ügyész fellebbezést nyújtott be. Az elítélt egyébként azelőtt kezdte meg tavaly decemberben a munkát, hogy az enyhébb végrehajtási szabályokról szóló jogerős döntést megkapta volna - mutatott rá a kormányszóvivő.
Dávid Ibolya igazságügyminiszter is soron kívüli vizsgálatot rendelt el, azonnali választ várva arra, miként kapott az elítélt bírói engedélyt a börtön elhagyására annak ellenére, hogy a büntetés-végrehajtás nem támogatta kérelmét. Erre reagálva Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jogerős bírói határozatot nem lehet felülvizsgálni. Szelényiné Roszik Erzsébet, a Pest Megyei Bíróság elnöke szerint pedig a büntetés-végrehajtási bíró a törvényeknek megfelelően járt el, amikor Döcher Györgynek a külső munkaviszonyhoz engedélyt adott.
