Borókai Gábor, kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány a költségvetési
tartalékalapból 200 millió forintos segélyalapot hozott létre a háború sújtotta
horvátországi magyar települések újjáépítésére. Ez a pénz két templom és
kulturális intézmény vagy iskola helyreállításához elegendő. Az összeg kezelését
a kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. Emellett a kabinet felkéri a
gazdálkodó szervezeteket és a tehetősebb polgárokat, hogy járuljanak hozzá a segélyalaphoz.
A kormány elfogadta a földtörvény módosításáról szóló javaslatot is, mellyel a
kabinetnek egyrészt az úgynevezett zsebszerződések visszaszorítása a célja, másrészt
az agrártámogatások rendszere működőképességének biztosítása. Ezzel párhuzamosan
indítványozzák a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítását
is - közölte Borókai Gábor.
A javaslat szerint a borhamisítások visszaszorítása érdekében úgynevezett pincekönyveket
vezetnének be, és - jogerős döntés után - nyilvánosságra lehetne hozni a hamisítók
nevét. A közjegyzőkről szóló törvényjavaslatuk értelmében a közjegyzőket az
igazságügy-miniszter nevezné ki, az igazgatási feladatokat pedig a közjegyzői önkormányzatok
látnák el. Szigorodnának a közjegyzővé válás feltételei, és pontosabban határoznák
meg a szolgálattal összeférhetetlen tevékenységek körét is.
Borókai Gábor bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy létrehozza a Közép- és
Kelet-Európai Történelem és Társadalomkutatásért Közalapítványt. A 20. század történelmével,
köztük a diktatúrák szerepével kapcsolatos kutatásokat támogató közalapítvány
kuratóriumának elnöke Balázs-Piri László, helyettese pedig Tóth Gy. László lesz.
A kuratóriumban Schmidt Mária, Locsmándi Béla, Tőkéczki László, valamint
Kapronczay Károly kap helyet. (MTI)
Német és francia történészek a magyar kormányfőhöz intézett nyílt levélben
tiltakoznak „az 56-os forradalom történetét kutató budapesti intézet ellehetetlenítése”
miatt. Mint arról már írtunk, az idei költségvetésben elvonták a korábbi években
biztosított támogatás jelentős részét az ismert kutatóintézettől, ami az értelmiség
körében nagy felzúdulást váltott ki. Az MTI bonni irodájába csütörtökön
eljuttatott levél több mint száz aláírója: párizsi, berlini, potsdami és drezdai történészek
fenyegetettnek érzik „a pártoktól független társadalomtudományi kutatásokat
Magyarországon, miután a kormánykoalíció kevesebb mint egytizedére faragta le az
56-os Intézetnek a kulturális tárca által korábban már megígért költségvetési támogatást.”
„Ezáltal gyakorlatilag feloszlatta a magyarországi kommunizmus kutatásával foglalkozó
egyetlen független történeti intézetet, s ráadásul egyeidejűleg megvonta a központi
költségvetési támogatást a Politikatörténeti Intézet Alapítványától is” -
hangzik a levél. A német és francia történészek - akiknek túlnyomó többsége jól
ismeri és nagyra becsüli az 56-os Intézet munkáját -, különösen felháborítónak
találják, hogy „a kormány takarékossági kényszerrel indokolja a messzemenő
politikai következményekkel járó lépést”. „Miután jóváhagyták egy új, a
kormányhoz közel álló, történeti kutatásokkal foglalkozó alapítvány finanszírozását,
az a benyomásunk, hogy Magyarországon veszély fenyegeti a pluralista alapú történelemkutatást”
- írják a történészek.