HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Átvilágítják az uniót

A strasbourgi Európai Parlament képviselői elutasították az Európai Bizottság tagjai ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az eljárást az Európai Bizottságban elburjánzó pénzügyi visszaélések tették szükségessé, mivel a bizottság némely hivatalnoka szerint is olyan súlyossá vált a helyzet, hogy „néhány fejnek a porba kell hullania” ahhoz, hogy helyreállhasson a közvéleménynek az Európai Bizottságba vetett bizalma.

Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. Berlin utat mutat a reformokhoz    Fotó: MTI

Egyelőre elmaradt a fejhullás, ám Jacques Santer, a bizottság elnöke így is ötéves hivatali idejének legválságosabb időszakát élte át a testületének tagjai ellen beadott bizalmatlansági indítvány miatt. A szavazásnak súlyos tétje volt: ha az Európai Parlament kétharmados többséggel elfogadta volna az indítványt, úgy az egész Európai Bizottság lapátra került volna. A bizottság számára kedvező végeredmény egyébként előre sejthető volt, hiszen a parlamentben többségben levő szocialisták és kereszténydemokraták - a 626 képviselői helyből 415-tel ők rendelkeznek - nem támogatták az indítványt.
Az ügy még tavaly kezdődött, és egyik kiváltó oka az Európai Parlament pénzügyeiért felelős van Buitenen jelentése volt, aki elmondta: „tudomásom van arról, hogy megpróbálták elfedezni a visszaéléseket, és a hivatalnokokat arra utasították, hogy akadályozzák a könyvvizsgálók munkáját”. Van Buitenent egyébként a jelentést követően felmentették tisztségéből. Az indítvány másik mozgatórugója az volt, hogy az Európai Uniónak március végéig rendeznie kell pénzügyi reformjait, amelyek az unió bővítéséhez, vagyis a korábban a kommunista tömbhöz tartozó országok tagfelvételéhez szükségesek.
Az utóbbi időben - vélhetően a közelgő parlamenti választások miatt - kiéleződött a helyzet a képviselőtestület és a bizottság között, s ezért is kezdeményezték a képviselők a bizalmatlansági indítványt, jelezve, hogy a bizottság nem ügyelt eléggé a pénzügyi szabálytalanságok, csalások, valamint feltételezett visszaélések megelőzésére, és nem lépett fel kellő határozottsággal a kiderített problémák rendezése érdekében sem.
Állítólag Santernak is van mit takargatnia: fiával együtt érdekelt egy olajkutatás finanszírozásával foglalkozó vállalatban, amely ellen pénzügyi vizsgálat folyik. A belga rendőrség kihallgatni készül továbbá az EU brüsszeli végrehajtó testületének biztonságáért felelős, holland állampolgárságú Pieter de Haant is. De Haan irreálisan magas - 2,5 milliárd belga frank (12,8 milliárd Ft) - összegű szerződést kötött egy őrző-védő céggel a bizottsági épületek őrzésére. A gyanú szerint ebből a pénzből a politikusnak is bőven jutott.
Az erős támadások mégis csak két személyt helyeztek a célpontba: Edith Cresson, egykori francia kormányfőt, aki jelenleg a kutatási és oktatási programok pénzügyeiért felelős főbiztos, valamint a spanyol Manuel Marínt, aki a humanitárius segélyszervezetek vezetéséért volt felelős abban az időben, amikor a vádak szerint a visszaélések történtek. Kettejük kiemeléséről egy megfigyelő úgy véli: „a bűnbakkeresés is azt mutatja, hogy az Európai Parlamentben pánikhangulat uralkodik”.
„A mostani hét alapvető fontosságú az Európai Unión belüli visszaélések elleni harcban, mivel meg kell győznünk az embereket arról, hogy az unió tud nekik is nyújtani valamit” - nyilatkozták liberálisokat támogató zöldek. „Az embereknek egész egyszerűen elegük van az EU-n belüli visszaélésekből. Szeretnék, ha gyorsan véget vetnénk ezeknek.”
Talán a gyors leszámolást megelőzendő, Santer fűt-fát ígért a szavazást megelőző napokban az Európa Parlament tagjainak -, hogy ezáltal is segítse őket a „helyes” szavazásban. Egyelőre úgy tűnik, elérte célját: a bizottság tagjai hivatalban maradnak - legalábbis év végéig, amikor újra fogják választani őket, feltéve, ha marad még valamennyi bizalom feléjük.