Az Egyesült Államok azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha Moszkva nem hagy
fel Irán nukleáris és rakétaprogramjának támogatásával, akkor elveszíti
részesedését abból a szépen jövedelmező üzletből, amelynek keretében
rakétáival amerikai műholdakat bocsát fel rendszeresen a világűrbe.
Washingtont gazdasági érdekei ösztökélték az ázsiai piacra törekvő
Oroszország figyelmeztetésére - vélték kommentárjaikban a moszkvai napilapok. Az
Izvesztyija arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington egyelőre nem szolgált
semmiféle konkrét bizonyítékkal arra, hogy katonai rendeltetésű orosz nukleáris
technológiák kerülnének Teheránhoz.
Washingtonnak - amely aggodalommal figyeli az iráni területen épülő busheri
atomerőműben való orosz közreműködést és az újabb három reaktor szállítására
vonatkozó terveket - azonban a gyanú is elegendő volt a szankciókkal való
fenyegetésre. James Rubin, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője elmondta: a
jelenlegi, amerikai részről jóváhagyott keret 16 műholdfelbocsátást irányoz elő
erre az évre. Az oroszok minden egyes alkalommal több mint 75 millió dollárt kapnak,
ha valamely amerikai cég velük juttatja Föld körüli pályára távközlési
műholdját.
Primakov a szélsőségek ellen
Oroszország belpolitikai életéből teljesen ki kell zárni a szélsőséges
politikai megnyilvánulásokat - jelentette ki az orosz kormány csütörtöki ülésén
Jevgenyij Primakov. A kabinet áttekintette a politikai extrémizmus visszaszorítását
célzó törvénytervezetet, s ennek kapcsán foglalt állást úgy az orosz
miniszterelnök, hogy az országban nem lehet helye az antiszemita és oroszellenes, de a
kaukázusi és más népek elleni uszításnak sem. A szélsőséges megnyilvánulások
kérdése az utóbbi hónapokban került előtérbe, elősorban Albert Makasov tábornok
és Viktor Iljuhin kommunista képviselők antiszemita megnyilvánulásai, illetve Alfred
Koh, a vagyonügynökség volt vezetőjének oroszellenes kirohanása kapcsán.