BOR GABRIELLA, az IE-New York Bróker Rt. elemzője
Hektikus mozgás a tőzsdéken

Az új év a részvénypiacon rég nem látott optimizmussal köszöntött be, a téli álmából felébredő pesti börze részvénypiacán az árfolyamok két kereskedési nap leforgása alatt több mint 10 százalékot emelkedtek. A kezdeti fellángoló lelkesedést követően azonban alábbhagyott a vásárlási kedv, és a részvényárfolyamok lassú lemorzsolódásának lehettünk tanúi. A vihar előtti csend állapotához hasonló kép jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét is: stagnáló részvényárak rendkívül visszafogott érdeklődés mellet. A „vihar”-tól tartók félelmei nem voltak alaptalanok, szerdán pedig újabb fekete nap vonult be a tőzsdetörténelembe: egyetlen kereskedési nap leforgása alatt közel 10 százalékot esett a részvények átlagát reprezentáló BUX index.
Felvetődik a kérdés, hogy ismét egy lefelé tartó hullámvasútba kerültünk vagy csak az elmúlt időszak megérdemelt korrekcióját szenvedik meg a részvénytulajdonosok (ne felejtsük el, hogy a szeptemberi mélypont óta az árfolyamok közel 100 százalékot emelkedtek nem egészen 3 hónap leforgása alatt).
Mint ahogyan azt már megszokhattuk, a Budapesti Értéktőzsde meglehetősen szoros korrelációt mutat a nyugat-európai és tengerentúli tőkepiacok teljesítményével, azaz meghatározó jelentőségűek az ott zajló események. Így érdemes ezen történésekre nagyobb figyelmet fordítaniuk a piaci szereplőknek.
Már decemberben érezhetővé vált a világgazdasági válságtól tartók táborának a leszűkülése, a vártnál kedvezőbb vállalati eredmények eloszlatták a recessziótól való félelmeket. Bár számos meghatározó súlyú gazdaságban időzített bombák ketyegtek - így például sem a távol-keleti, sem az orosz, sem pedig a dél-amerikai válságot kiváltó okok nem szűntek meg -, de mindenképpen háttérbe szorultak. Így a decemberben elkezdődött általános vásárlási láz szinte kivétel nélkül a világ összes tőzsdéjén árfolyam-emelkedést generált. Szintén az emelkedés irányába hatott, hogy a meghatározó nagy külföldi befektetési alapok ez idő tájt szokták újragondolni befektetési politikájukat, keresnek új, ígéretes piacokat, ágazatokat és részvényeket, illetve döntenek arról is, hogy portfoliójuknak hány százaléka legyen részvényben, mennyi kötvényben és mekkora szabad likviditást, azaz készpénzarányt tartsanak fenn. Az alapkezelők új, friss pénzeket is bevontak. Ez azonban nem meglepő, ugyanis tavaly az év végéhez közeledvén a szokásosnál magasabb készpénzarányt tartottak portfoliójukban az esetleges tőkepiaci korrekció negatív következményeit elkerülendő, így volt miből fedezni az újabb részvényvásárlásokat.
Túl a reálgazdasági folyamatok hatásain az európai közös pénz bevezetése is nagyban hozzájárult a befektetőkön eluralkodó vásárlási láz kialakításához. Az euró bevezetésével ugyanis az amerikai gazdasággal már összevethető méretű és jelentőségű részvény- és kötvénypiac jön létre, valamint a korábban jellemző árfolyam- és kamatlábkockázatok jelentős mérsékelődésére lehet számítani. Veszélyforrást talán az rejtegethet magában, hogy a pár napja debütált közös pénz ezidáig még nem
bizonyított - érthető módon, ugyanis a rendelkezésre álló, meglehetősen rövid időszak alapján nem lehet - és nem is szabad - messzemenő következtetéseket levonni. Így a meglehetősen törékeny lelkesedést a Brazíliából érkező kedvezőtlen hírek egy csapásra megsemmisítették.
Hogyan tovább? Rövid távon hektikusságra számíthatnak a befektetők és ebből adódóan egy-egy nagyobb viszszarendeződés nem mehet végbe büntetlenül, azaz a részvényárak hirtelen és nagymértékű egy irányba történő elmozdulását egy ellenirányú árfolyam-alakulás kell, hogy kövessen. Legyen az akár felfelé, akár lefelé irányuló. Amennyiben a válsághullámok lecsitulnak, úgy ismét előtérbe kerülhetnek a fundamentumok: azok alapján pedig egyértelműen felfelé kell, hogy vegyék az irányt a magyar részvényárak.