HETEK-HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Összefogás Brazíliáért

A világ pénzügyi vezetői újra foghatják a fejüket: az ázsiai és az orosz krízis után váratlanul Brazíliában újra felütötte a fejét a pénzügyi válság réme. A brazil real keddről szerdára 8,6 százalékot esett a dollárral szemben, miután lemondott Gustavo Franco, a brazil központi bank elnöke. A hír félelmet keltett a világ tőzsdéin, és erőteljes eladási hullámot váltott ki a brazil pénzpiacon. Néhány nap alatt 3,5 milliárd dollár külföldi tőke menekült el Brazíliából.

Történelmi negatív csúcs Brazíliában. A nyitás után 15 perccel 10 százalékkal zuhant a Bovespa index, fel kellett függeszteni a kereskedést. Nehéz elhinni     Fotó: MTI

A Nemzetközi Valutaalap és húsz ország 41,5 milliárd dolláros nemzetközi mentőprogramjának bejelentésével tavaly novemberben úgy tűnt, hogy Brazíliának sikerült elkerülnie az ázsiai pénzügyi válság begyűrűzését, a helyzet azonban a héten újra bizonytalanná vált.
Megfigyelők szerint a legnagyobb rövid távú tőkekivonás történt azóta, hogy Latin-Amerika gazdasági központja tavaly nagy nehezen elkerülte valutája pusztító leértékelését. Ez annak a jele, hogy új válság bontakozik ki - írta a Reuters hírügynökség.
A piacokat a múlt hét óta az aggasztja, hogy a brazilok tudják-e külföldi adósságaikat törleszteni, miután a harmadik legnagyobb szövetségi állam, Minas Gerais 90 napos fizetési moratóriumot jelentett be központi tartozásainak kifizetésére. Ez a moratórium veszélyezteti a már említett, USA által is támogatott IMF-segélyt. A jegybankelnök meglepetésszerű lemondása után kialakult pánikhangulatban Demosthenes de Pinho Neto, a központi bank nemzetközi igazgatója a befektetők megnyugtatására közölte: Brazília ragaszkodni fog 1999-re kitűzött fiskális célkitűzéseihez, ami egyébként az IMF-hitel alapfeltétele. Az IMF kéri, hogy a kormány tegye helyére a fiskális megszorítási csomagot, és növelje az adókat, ez ugyanis csökkentené a jelenlegi, mintegy 65 milliárd dolláros költségvetési deficitet. Az állam külső és belső adósságainak törlesztését nehezíti az a tény is, hogy a gazdaság növekedése lassul, így a bevételek is csökkennek.
A világ vezető országainak politikai és pénzügyi vezetői kiemelt figyelemmel követik a brazíliai fejleményeket. Clinton elnök személyesen közölte az újságírókkal, hogy nemcsak éber szemmel figyelik, mi történik Brazíliában, hanem kormányzatának tagjai már dolgoznak azon, hogy hathatós segítséget adjanak
a mély pénzügyi válságba esett dél-amerikai országnak, amely az USA termékeinek és szolgáltatásainak leggyorsabban növekvő piaca, nem csekély, 35 milliárd dolláros amerikai befektetéssel és 20 százalékos exportrészesedéssel. Az amerikai multik eredményét azonban valószínűleg nem fogja drasztikusan megnyirbálni a megingás, mivel az ázsiai helyzettől eltérően a dél-amerikai befektetések zöme hosszú távra szól, s nem spekulációs jellegű.
„A brazil belpolitika most a kulcs, és bízom benne, hogy a politika fel fogja dolgozni a jelenlegi fejleményeket” - mondta Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter. Szerinte még jó ideig eltart, amíg a megfelelő lépéseket megteszik a válsággócok kezelésére, azaz „gyors válaszra” nincs lehetőség. A felépülés elsősorban attól függ, mennyire hamar sikerül törvénybe iktatni az IMF-nek tett ígéreteket.
Francisco Lopes, az új jegybankelnök kijelentette: a bank sokkal rugalmasabb árfolyam-politikát fog folytatni: a real lebegtetését helyezte kilátásba, és a brazil valuta 12 százalékos leértékelése következhet be az idén.