Hol lesz a hivatal otthona

Ideiglenesen, de megmenekült a Néprajzi Múzeum a váratlan és villámgyors költözéstől, hisz a kormány visszakozott: a gyűjteménynek nem kell márciusban kiköltöznie a Kossuth téri épületből. Ettől függetlenül továbbra is új helyet keresnek a Miniszterelnöki Hivatalnak, s a múzeum épülete fennmaradt az erre a célra alkalmasnak talált ingatlanok listáján.

A Királyi Kúria eredetileg a Legfelsőbb Bíróság épülete volt, melyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek 1891-96 között. A Kúria épülete az eklektika stílusjegyeit viseli magán. Magyarország legfelsőbb bírósága 1949-ig székelt a Kossuth téri épületben. Itt folyt le a Horthy-érában, 1935-ben az úgynevezett „Rákosi-per“. 1949-57 között államigazgatási célokat szolgált az épület.
A Néprajzi Múzeum 1972-ben költözött a volt Királyi Kúria épületének kétharmadába, ahol addig a Magyar Nemzeti Galéria tárlata volt. Először a Németh-kormány idején, Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztersége alatt merült fel, hogy a jogfolytonosság miatt a Legfelsőbb Bíróságot visszaköltöztetik az épületbe. Antall József miniszterelnöksége alatt került először szóba az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözne a Múzeum helyébe. Az épület tulajdonjoga az államé, a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet csupán a kezelői jogokat birtokolják.
Áder János az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: ő kezdeményezte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözzön ki az Országház épületéből. Mint mondta: a túlzsúfolt épületben nem lehet elhelyezni méltóképpen a frakciókat, a parlamenti bizottságokat, a bizottsági elnököket. Fontosnak tartja, hogy 1999 végéig megfelelő elhelyezést találjanak a Miniszterelnöki Hivatal számára. Áder János hangsúlyozta, hogy a hivatalnak mindenképpen a Parlament közelébe kell költöznie. Emlékeztetett arra is, hogy a II. világháború előtt a minisztereknek biztosítottak egy-egy szobát az Országház épületében, hogy munkájukat a plenáris ülések alatt is tudják folytatni.
Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere bejelentette, hogy felkéri a Magyar Néprajzi Társaság elnökét, hogy vezesse azt a szakmai bizottságot, amely megvizsgálja, hogy a Néprajzi Múzeumnak jelenleg otthont adó, Kossuth téri épület megfelelő helyszínül szolgál-e a gyűjtemény számára. Ha nem, akkor egy új helyszínt találnak az intézménynek
Ellenzéki politikusok, köztük Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szerint a terv a két világháború közötti feudális úri világ reinkarnációs kísérletét jelenti. Már Antall József is - aki köztudottan nosztalgiával viseltetett a Horthy-korszak iránt - szerette volna, ha ezek a költözések megvalósulnak. Többen emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz - MPP Orbán Viktor nyilatkozata szerint az antalli örökség második felének megvalósítására törekszik.
Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója lapunknak elmondta, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól nem kaptak hivatalos felkérést a kiköltözésre. Mint országos múzeumnak a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma a felügyelő szervük, s csak tőlük kaptak szóbeli jelzést. A főigazgató úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kérte fel az NKÖM-öt, hogy közölje a Néprajzi Múzeum vezetőjével a kiköltöztetés tényét. A múzeum látogatottsága egyébként a kiköltöztetés tervének hírére megnövekedett, és a vendégkönyvbe tömegével kerültek be az együttérzést és szolidaritást kifejező bejegyzések.
Földes György, a Néprajzi Múzeummal „társbérletben” lévő Politikatörténeti Intézet igazgatója lapunknak elmondta: nem kíván reagálni a Néprajzi Múzeum költözésével kapcsolatos hírekre, mivel a PTI semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról.