Ellenzéki politikusok szerint az idei költségvetés vesztesei az önkormányzatok.
Sőt azt vetik a kormány szemére, hogy különbséget tesz önkormányzatok között -
azaz büntet és jutalmaz - aszerint, hogy melyik párt támogatottja a polgármester.
Balsay István, az Miniszterelnöki Hivatal államtitkára komolytalannak tartja a vádakat.
„Egy középiskolás körülbelül 180-200 ezer forintjába kerül a városnak évente.
Ebből 108 ezret áll a költségvetés, a fennmaradó 80 ezer mínuszt az önkormányzatnak
kell fedezni” - mondta Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere az SZDSZ napokban
tartott sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a most elfogadott költségvetés főleg
azokat a városokat hozza kritikus helyzetbe, amelyek több közoktatási intézményt is
üzemeltetnek.
Wekler Ferenc, SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a párt
önkormányzati szakértője elmondta, hogy a tavalyi évhez képest csak 8,7 százalékkal
magasabb a támogatás, ugyanakkor az előrejelzések szerint minimum 13 százalékos infláció
várható. Ez a - többnyire kormánypárti - megyei önkormányzatok megerősödését
fogja eredményezni, mivel a helyi önkormányzati beruházások jelentősen visszaesnek
majd. Az SZDSZ politikusai nem értik, hogy a régiókban gondolkodó fideszes- kisgazda
kormány, miért indít el ilyen folyamatot, hiszen az EU-csatlakozás egyik alapfeltétele
pontosan a regionális önkormányzati szint megteremtése, ami szükségképpen a megyék
gyengítését és nem erősítését indokolná. Lamperth Mónika, az MSZP alelnöke már
a költségvetési vita során „önkormányzat-ellenesnek” minősítette a tervezetet.
Úgy látja, hogy amióta önkormányzati rendszer van, nem volt ilyen nagy különbség a
régiók támogatása és a központi közigazgatás támogatása között (14,5 százalék).
A vita során a belügyminiszter válaszában úgy érvelt: „Természetes, hogy a kormányprogram
szerinti prioritásokat érvényesítik.” Vagyis a címzett támogatások elbírálásánál
a kormányhoz közel álló önkormányzatokat preferálják az ellenzéki vezetésű városokkal
szemben - értelmezi a kijelentést Lamperth Mónika.
Az egyes önkormányzatok intézményeik működtetéséhez törvényben előírt úgynevezett
„normatív támogatást” kapnak, ugyanakkor az intézmények fejlesztését, közművek
építését, kórházak felújítását, iskolák korszerűsítését csak a „címzett
és céltámogatásokból” tudják elvégezni. Ezeket a támogatásokat pályázati úton
lehet elnyerni. A pályázatok elbírálója a mindenkori Belügyminisztérium.
„A törvény kötelező pályára helyezi a kormányt: aki megfelel a feltételeknek, az
kap támogatást” - mondta el a Heteknek Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.
Eddig négy előterjesztés készült az 1999. évi új címzett támogatásokról, és közülük
a legújabb már az önkormányzati választások után. Nehéz alku-vitában dönteni az
egészségügy, a vízrendezés vagy az oktatásügy között. Megvizsgálták, hogy
melyik térséget hogyan érinti a kevesebb támogatás, és ahol erre a legnagyobb szükség
van, ott segítenek. „A 4-es metró vitájánál azért hajlottunk például a térségi
fejlesztés felé, mert nem volt szerencsés, hogy Budapest a megyékkel együtt a költségvetés
75 százalékát elvigye” - érvel az államtitkár. Paks, Tiszaújváros vagy Százhalombatta
esetében a helyi nagy állami cég segíti az önkormányzatot. Ezeknél a városoknál
le lehet csípni az állami támogatásból, hiszen saját bevételük elegendő többletet
biztosít. A kormány azt tartaná jónak, ha a kritikus régiókban társulások jönnének
létre az intézmények fenntartására - tette hozzá Balsay István.