Vissza a tartalomjegyzékhez

VARGA PÉTER
Adóelvonás és a TB-pénzek

Az 1999. január 1-jétől hatályos rendelkezések a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó kapcsolatát, összefüggéseit erősítik, az adójellegű elvonások meghatározó szerepet kapnak. Minden személyi jövedelemadó-köteles kifizetés, juttatás vagy a társadalombiztosítási járulék, vagy a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képezi. A közteherviselés szélesítése folytán szélesedik a befizetők köre, emelkedik egyes munkáltatói kategóriáknál az élő munka költsége, amivel nem párosul a szolgáltatások színvonalának javulása vagy a biztosított kör bővülése.

A társadalombiztosítási járulék mértéke csökken. Ennek hatása valamennyi munkáltató, foglalkoztató esetében pozitív. A közepes vagy alacsony jövedelmezőségű vállalkozások, szervezetek esetében a járulékcsökkentésből keletkező megtakarítást azonban felemésztheti az új rendszerű jövedelemarányos egészségügyi hozzájárulás bevezetése. A Pénzügyminisztérium által készített számítások alapján az új szabályok hatásaként 21 ezer 500 Ft/hó /fő alatt növekszik, felette csökken a terhelés. A társadalombiztosítási járulék mértékének módosítása miatt a munkáltatók terhe összességében 22 milliárd Ft-tal csökken. Ezzel szemben az egészségügyi hozzájárulás mértékének 3 ezer 600 Ft/hó/fő-re emelése és a százalékos mértékű hozzájárulás bevezetése 79 milliárd Ft többletterhet jelent a munkáltatóknak, és a munkavállalók társadalombiztosítási terhe is 10 milliárd Ft-tal nő.
Januártól csökken a társadalombiztosítási járulék mértéke. Az 1999. január hónapra járó, járulékalapot képező jövedelmek után 33 százalékos tb-járulékot kell fizetni. Ebből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22, az egészségbiztosítási járulék pedig 11 százalék. Jelentősen változnak viszont az egészségügyi hozzájárulás szabályai. Az eddigi tételes rendszert felváltja a kételemű, részben jövedelemarányos, részben tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Az új jövedelemarányos rendszerben 11%-os mértékű fizetési kötelezettség terheli azon jövedelmek egy részét, amelyek egyébként nem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot. A Parlament által elfogadott törvény alapján az egyéb jövedelmek, valamint egyes külön adózó jövedelmek után is hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás befizetésére alapvetően a munkáltató, illetőleg a kifizető kötelezett. De ha a kifizetés mástól származik, vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó-megállapítási kötelezettség, akkor a kifizetésben részesülő személyre hárul a 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás befizetése.
A törvény a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek, társadalombiztosítási és szociális ellátások esetében biztosít mentességet. Mentességet élvez továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összege, a minimálbér 115 %-ig és a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1999-ben havi 3 ezer 600 Ft (napi 120 Ft). Tételes egészségügyi hozzájárulás fizetése akkor terheli a munkáltatót, ha biztosított személyt foglalkoztat, és személyes közreműködés alapján jövedelem kifizetésére kerül sor. harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamára - hasonlóan a táppénz, GYES, ápolási díj, sorkatonai szolgálathoz stb. - a munkáltató mentesül a fizetés alól.