Az 1999. január 1-jétől hatályos rendelkezések a társadalombiztosítási járulék
és a személyi jövedelemadó kapcsolatát, összefüggéseit erősítik, az adójellegű
elvonások meghatározó szerepet kapnak. Minden személyi jövedelemadó-köteles kifizetés,
juttatás vagy a társadalombiztosítási járulék, vagy a 11 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás alapját képezi. A közteherviselés szélesítése folytán szélesedik
a befizetők köre, emelkedik egyes munkáltatói kategóriáknál az élő munka költsége,
amivel nem párosul a szolgáltatások színvonalának javulása vagy a biztosított kör
bővülése.
A társadalombiztosítási járulék mértéke csökken. Ennek hatása valamennyi munkáltató,
foglalkoztató esetében pozitív. A közepes vagy alacsony jövedelmezőségű vállalkozások,
szervezetek esetében a járulékcsökkentésből keletkező megtakarítást azonban felemésztheti
az új rendszerű jövedelemarányos egészségügyi hozzájárulás bevezetése. A Pénzügyminisztérium
által készített számítások alapján az új szabályok hatásaként 21 ezer 500 Ft/hó
/fő alatt növekszik, felette csökken a terhelés. A társadalombiztosítási járulék
mértékének módosítása miatt a munkáltatók terhe összességében 22 milliárd
Ft-tal csökken. Ezzel szemben az egészségügyi hozzájárulás mértékének 3 ezer 600
Ft/hó/fő-re emelése és a százalékos mértékű hozzájárulás bevezetése 79 milliárd
Ft többletterhet jelent a munkáltatóknak, és a munkavállalók társadalombiztosítási
terhe is 10 milliárd Ft-tal nő.
Januártól csökken a társadalombiztosítási járulék mértéke. Az 1999. január hónapra
járó, járulékalapot képező jövedelmek után 33 százalékos tb-járulékot kell
fizetni. Ebből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22, az egészségbiztosítási
járulék pedig 11 százalék. Jelentősen változnak viszont az egészségügyi hozzájárulás
szabályai. Az eddigi tételes rendszert felváltja a kételemű, részben jövedelemarányos,
részben tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Az új jövedelemarányos
rendszerben 11%-os mértékű fizetési kötelezettség terheli azon jövedelmek egy részét,
amelyek egyébként nem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot. A Parlament által
elfogadott törvény alapján az egyéb jövedelmek, valamint egyes külön adózó jövedelmek
után is hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás befizetésére alapvetően a
munkáltató, illetőleg a kifizető kötelezett. De ha a kifizetés mástól származik,
vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó-megállapítási kötelezettség, akkor a
kifizetésben részesülő személyre hárul a 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás
befizetése.
A törvény a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól
a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás,
nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek, társadalombiztosítási és szociális
ellátások esetében biztosít mentességet. Mentességet élvez továbbá az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összege, a
minimálbér 115 %-ig és a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1999-ben havi 3 ezer 600 Ft (napi 120
Ft). Tételes egészségügyi hozzájárulás fizetése akkor terheli a munkáltatót, ha
biztosított személyt foglalkoztat, és személyes közreműködés alapján jövedelem
kifizetésére kerül sor. harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamára
- hasonlóan a táppénz, GYES, ápolási díj, sorkatonai szolgálathoz stb. - a munkáltató
mentesül a fizetés alól.