SEBESTYÉN ISTVÁN
Atomszemétből gyarapodnának a falvak

A rendszerváltást közvetlenül megelőző évek egyik nagy polgári engedetlenségi mozgalma a Baranya megyei Ófalu nevéhez fűződik. Mikor a települést értesítették, hogy egy állami beruházás keretében a Paksi Atomerőműből származó radioaktív anyagok tárolására alkalmas létesítmény, egy úgynevezett atomtemető fog épülni a falu közelében, a térség lakosai addig egyedülálló módon „megvétózták” a döntést. A történet napjainkban folytatódik, amikor a szakértők több évi kutatás után az Ófalu közvetlen közelében lévő Üveghutát találják a legalkalmasabbnak egy hasonló tároló megépítésére.

Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke, SZDSZ-es képviselő, aki az ófalui tároló megépítése ellen tiltakozók vezéregyénisége volt a 80-as évek végén, lapunknak elmondta: szerinte most sem lenne szükséges egy ilyen tároló megépítése, hiszen a hulladék Püspökszilágyiban, vagy az erőmű területén még továbbra is elhelyezhető. A politikus úgy véli: mind a tároló megépítését támogató településeket, mind a kutatókat „megvették”. Ez szerinte abból is látszik, hogy azok a szakértők, akik annak idején ezt a térséget nem találták alkalmasnak, most hirtelen megváltoztatták a véleményüket. „Amíg a tároló megépítése nem kap teljes lakossági támogatást az érintettek részéről, addig azt, ami itt folyik, csak felesleges pénzkidobásnak tartom” - tette hozzá a képviselő.
Az atomtörvény értelmében a kutatásokra és az esetleges építkezésre fordított pénz mintegy öt százaléka ilyen esetekben az érintett önkormányzatok markát üti. A felmérések eddig mintegy ötszázmillió forintba kerültek, a beruházás pedig várhatóan tíz-tizenöt milliárd forintot vesz majd igénybe. Tehát, ha a tároló felépül, akkor szerény becslések szerint is körülbelül hatszázmillió forinton fog osztozni néhány falu, illetve község. A viszonyítás kedvéért meg kell említeni, hogy némely kis települések évi költségvetése még a pár tízmillió forintot sem éri el.
A helyzetet bonyolítja az, hogy úgy tűnik, a kutatások után járó pénzből nem minden jogosult részesedik. Kófiás Endre, Ófalu polgármestere elmondta, hogy az ügyben érintett Baranya megyei települések ebből a pénzből semmit nem látnak, véleménye szerint azért, mert itt a lakosok több, mint hetven százaléka ellenzi a tároló megépítését. Kófiás érdekesnek találta azt is, hogy a közel tíz évvel ezelőtti vizsgálatok a térséget alkalmatlannak nyilvánították (igaz, akkor felszíni és nem felszín alatti tároló szerepelt a tervekben), most az onnan néhány kilométerre lévő, már Tolna megyéhez tartozó Üveghuta alkalmas a radioaktív hulladékok tárolására. A polgármester tart attól, hogy ha a tároló megépül, akkor ez elriaszthatja a környező települések számára nagy hasznot hozó külföldi turizmust.
Dr. Balla Zoltán, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetője, a kutatás irányítója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a települések megvesztegetése már csak azért is megalapozatlan érv, mivel a kutatásokat az állami felügyelet alatt álló Nemzeti Projekt és nem a Paksi Atomerőmű Rt. irányítja. A szakember hozzátette azt is, hogy egyrészt az ófalui helyszínről annak idején nem derült ki egyértelműen, hogy alkalmatlan, másrészt a mostani tervek földalatti tárolóról szólnak, így a terület alkalmasságát teljesen más szempontok alapján kellett vizsgálni. A tájékoztatásra kapott, illetve nem kapott pénzekkel kapcsolatban Balla rámutatott, hogy a kutatások megkezdésekor minden környező települést megkérdeztek, és amelyek nem támogatták a kutatásokat, egyértelmű, hogy pénzt sem kapnak.
Krachun Szilárd bátaapáti polgármestere elmondta: a falu lakóinak körében egyáltalán nincs félelem a radioaktív anyagok közelben való tárolása miatt. Mórágy polgármestere, Garay János szerint jó üzleti vállalkozás, bár a biztonságot mindennél fontosabbnak tartja. Hangsúlyozta, hogy bár a lakosok náluk is támogatják az ügyet, a kutatásokhoz való hozzájárulás még nem jelenti azt, hogy a tároló megépítését is támogatják az emberek.
Trabert András, Véménd polgármestere szerint viszont nem igaz az, hogy a későbbiek során ez a létesítmény nem fogja veszélyeztetni a környezetet. Elmondta, hogy bár ellenzi a tároló megépítését, úgy érzi, ezt már nem lehet megakadályozni, annak ellenére sem, hogy még a parlament jóváhagyása is kell az építés megkezdéséhez. Ezért inkább arra koncentrálnak, hogy ők is hasznot húzzanak a beruházásból.
Ha az Országos Atomenergia Bizottság az eddigi eredmények alapján ezt jóváhagyja, akkor sor kerülhet a kutatás utolsó szakaszára, majd végül a tároló megépítéséről az Országgyűlésnek kell döntenie. Ha a honatyák az építés mellett voksolnak, a vita akkor is nagyon hosszú ideig eltarthat, hiszen az építést elősegítő, engedélyező minden intézkedés jogilag megtámadható. Kérdés, hogy a tiltakozó falvak élnek-e ezzel a lehetőséggel.