Hetek - III. évfolyam, 1. szám, 1999. január 09

Tragikus halál, bombariadók, megvesztegetési kísérlet, verekedés és kétes párttámogatások. Így foglalhatók össze a vasutassztrájk eddigi fejleményei röviden. Ugyanis - vélhetően szívinfarktusban - elhunyt Sipos István, a MÁV vezérigazgatója; Debrecenben, Pécsett és Budapesten valakik bombariadóval fenyegettek; egy állomásfőnök arról számolt be, hogy a szakszervezet meg akarta vesztegetni: állítsa pirosra a jelzést. A MIÉP a „szociálliberálisokat” vádolja újkeletű taxissztrájkkal, pedig - a Hetek úgy értesült - több miépes is van a sztrájkoló vasutas szakszervezet vezetőségében. Megegyezés, legalábbis lapzártánkig , nem történt…

Mint ismeretes, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) és a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elfogadta a MÁV bruttó 16 százalékos béremelési ajánlatát, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) azonban a vasutassztrájk január 4-i megkezdése mellett döntött. A több mint két hete tartó, immár csak a VDSZSZ és a MÁV között folyó érdekegyeztetési tárgyalásokat azonban váratlan esemény szakította meg: szerdán reggelre virradólag munkahelyén holtan találták a 48 éves Sipos Istvánt. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a szakminiszter Kukely Márton vezérigazgató-helyettest bízta meg a szívinfarktusban elhunyt vezérigazgató pozíciójának a betöltésével.
A szerda reggeli döbbenet órájában sokan azt várták, hogy a VDSZSZ felfüggeszti a munkabeszüntetést. Katona Kálmán közlekedési miniszter a helyzet átértékelésére kérte az érintett szakszervezet vezetését. Takácsy Gyula, a MÁV Rt. Igazgatóságának elnöke nyílt levélben kérte a sztrájkolókat, hogy legalább a temetés napjáig függesszék fel a munkabeszüntetést. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke az MTV1 Híradójában azonban úgy nyilatkozott: mivel követeléseik nem teljesültek, folytatniuk kell amit elkezdtek.

Az egész országot érintő kérdésben közéleti személyek is hallatták a hangjukat, főleg azután, hogy már az egészségügyi dolgozók, a BKV buszsofőrök és a villamosenergia-ipari szakszervezetek is kilátásba helyezték, hogy a „bérfejlesztést” munkabeszüntetéssel érik el. Csurka István, a MIÉP elnöke szokásos csütörtöki tájékoztatóján jelentette be: szerintük az ország megbénításáért az SZDSZ és az MSZP a felelős. Ugyanezt állítja a Nemzeti Egységmozgalom nevű jobboldali szervezet is, amely a „taxissztrájk megismétlése” vádjával kárhoztatja az előző ciklus kormánypártjait.
Márkus Imre, a „nem sztrájkoló” Vasutasok Szakszervezetének elnöke a Heteknek elmondta: a VDSZSZ döntéshozó magjához tartozik két MIÉP-tag is, Bárány Balázs Péter és Gelencsér László. Az említett funkcionárusok a VDSZSZ érdekvédelmi főtanácsadója, illetve az utóbb említett személy a szakszervezet ügyvivője. Márkus úgy tudja: ők hárman, Gaskó elnökkel együtt hozzák a döntéseket. Ráadásul 1996-ban a 86 órás sztrájk alatt Csurka István felajánlott 100 ezer forintot a vasutas szakszervezeteknek. A VSZ és a MOSZ nem fogadta el, visszautasította, a VDSZSZ viszont élt a segéllyel - mondta Márkus Imre, a mostani sztrájk politikai színezetéről. Dr. Borsik János, a MOSZ ügyvezető alelnöke úgy látja, hogy a VDSZSZ hibás döntések sorozatát követte el, és azzal, hogy túlfeszíti a húrt, a már elért eredményeket is kockára teszi. Egyébként Borsik János is úgy tudja: a VDSZSZ-ben két miépes vezető van.
A képet tovább „színesíti” a csütörtöki nap három bombariadója, amely a pécsi és a debreceni pályaudvart, valamint a VSZ budapesti székházát érinti. Rákosmezőn pedig ismeretlen tettesek megvertek egy vasutast, a fejét betörték, mert fel akarta venni a munkát. Az illető egyik vasutas érdekképviseleti szervhez sem tartozott. Becslések szerint - mivel eltérő adatok láttak napvilágot - a sztrájkolók aránya kevesebb mint 10 százalék, ez mégis jelentős fennakadásokat tud elérni, főleg ha a közlekedésben lényeges pozíciókat érint. Szegedi tudósítónk arról tájékoztatott, hogy a sztrájk első napján a vonatok 90 százalékát indította el a vasúttársaság, kedden több fennakadással rosszabbodott a helyzet, szerdán pedig a nemzetközi forgalom is teljesen leállt. A vasút sajtóirodájának január 7-i közleménye szerint viszont a helyzet fokozatosan javul, és jelenleg a MÁV hálózatának csaknem 70 százaléka üzemel. Január 7-én összesen kb. 21 ezer vasutas lépett munkába a január 4-i 19 ezerrel szemben; a legtöbben Szombathelyen és Miskolcon hagyták abba a sztrájkot. A Budapest környéki forgalomban 24 vonalból 16-on folyt a közlekedés, 3 vonalon pedig autóbuszok szállították az utasokat.
A tárgyalások csütörtöki - lapzártánkkori - állása szerint 16 százaléknál többet a MÁV „nem tud, nem akar és nem fog” emelni. A vasút vezetői azt követelik, hogy a VDSZSZ mondjon le minden követeléséről, állítsa helyre a forgalmat és térítse meg az általa okozott kárt. Gaskó István az ultimátumot visszautasította. Eközben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a sztrájk jogszerűségét vizsgálja, a VDSZSZ pedig a munkáltatót a sztrájkjog megsértésével vádolja.

Magyarországon a 65 évnél fiatalabbakat érintő, úgynevezett idő előtti elhalálozás gyakorisága a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 31-32 százalék. Ezen belül is a legjelentősebb a keringési zavarok és a daganatos betegségek halált okozó szerepe. Az is bizonyított, hogy úgymond a magyarság „eszi” a vezetőit. Az USA-ban a századelőn volt menedzserbetegség az infarktus, ma már egy „nyugati” menedzser figyelmet fordít az életkörülményeire: a táplálkozásra, regenerálódásra, hobbira.
Dr. Tonelli Miklós, a Kardiológiai Intézet orvosának véleménye az, hogy a nálunk kialakult, „első generációs kényszermenedzserek” esetében valódi probléma lehet az egészségtelen életmód miatti betegség. Az extrém terhelés és izgalom a már meglévő érszűkület esetén okozhat olyan koszorúérgörcsöt, amely az ér átmeneti elzáródásához és ritmuszavarhoz vezet, ami gyors beavatkozás hiányában halállal is végződhet.
Dr. Kishegyi Júlia, a NEVI kardiológusa és az Együtt Egészségesen Project vezetője a Hetek kérdésére elmondta, hogy az idő előtti, főleg férfiakat sújtó elhalálozás nálunk nem elsősorban menedzser-betegség, hanem sokkal inkább népbetegség. Mivel az infarktust okozó érrendszeri betegségek nem egyik napról a másikra, hanem sokszor évtizedek alatt fejlődnek ki, a tünetek első jelentkezése akár olyan drámai is lehet, mint a MÁV Rt. volt vezérigazgatója esetében. Ezért érdemes a gyógyítás mellett nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre. Egy ilyen, fent említett tragédiáért nem csupán a megnövekedett stresszhelyzet a felelős - ugyanis egy egészséges szervezetnek bírnia kell a megnövekedett igénybevételt -, hanem sok tényező kedvezőtlen összejátszásáról lehet szó.
A dohányzás, az állati zsírokban gazdag, azaz koleszterin-és kalóriadús étkezés, valamint a fizikai igénybevétel hiánya a megnövekedett stresszhelyzettel együttesen adódhat úgy össze, hogy akár végzetes is lehet. A magyar felnőtteknek a 38 százaléka dohányzik, és ez egyes számítások szerint 12 évvel rövidíti meg életüket. Az országban évente mintegy 40 ezer ember közvetve emiatt hal meg betegségben. (Hetek)